Az intézkedésre egyebek mellett azért van szükség, mert egyes esetekben a nem nyugdíjbiztosítások költségei kiugróan magasak, meghaladják a jegybank, illetve a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) által javasolt felső határt is - jelezte.

A biztosítási szektor által már hat éve önszabályozás keretében közzétett TKM azt mutatja meg, hogy a befektetéseken mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet a költségek miatt.

A drágán dolgozó biztosítókat arra kell kényszeríteni, hogy a hatékonyság javításával ellensúlyozzák a költségek csökkentését - tette hozzá Kisgergely Kornél.

Kifejtette: az MNB a szabályozástól a nyugdíjbiztosítási piacon tapasztaltakhoz hasonlóan azt várja, hogy a drága termékek eltűnjenek. A TKM mutató leszorításával a futamidő végén az ügyfelek magasabb összeghez juthatnak, ami hosszabb ideig tarthatja a biztosítónál őket. Így a biztosítók jövedelmezőségére semlegesen hatna a TKM-limitek bevezetése, csak az üzleti modell alakulna át. Jelenleg ugyanis az átlagos tartási idő 6,4 év, amely a csökkentett TKM értékekkel kitolódna 8-10 évre. Kisgergely Kornél elmondása szerint a TKM-limitek bevezetéséről folyik a konzultáció. Megjegyezte azt is, hogy a biztosítási piac díjbevétele elérheti az ezermilliárd forintot is 2019-re.

Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) biztosítás-, pénztár-, pénzügyi vállalkozások és közvetítők felügyeleti igazgatója leszögezte: a TKM korlátozása megfelelő eszköz arra, hogy a lejárati összeget befolyásolja az ügyfél számára előnyös módon, a transzparenciára pedig azért van szükség, hogy az ügyfelek átlássák, értsék, milyen költségek vonatkoznak rájuk.

Az etikus értékesítési koncepció egyik lényege a kockázati elemek leválasztása a megtakarítási elemektől, és utóbbi szabályozása úgy, hogy az ügyfelek érdekeit szolgálja. Továbbá a koncepció az átlátható árazást, a valós és átlátható költségeket, egyben a termékek összehasonlíthatóságát szolgálja - fűzte hozzá.