A magyar gazdaság növekedése 2016-ban is fenntartható lesz. A kérdés inkább az, hogy ez a növekedés milyen mértékű lesz - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Madár István, a Portfolio vezető elemzője.

"Abban az ételemben fenntartható dolog, hogy nem jár olyan egyensúly-bomlással, ami gazdaságpolitikai korrekciót igényelne. Abban az értelemben viszont nem fenntartható, hogy a magyar gazdaság jelenlegi állapotában úgy tűnik, hogy alappályájában nem képes 3 százalékos tartós gazdasági növekedést produkálni. Ha nem jönnek további olyan impulzusok, amelyek akár ideiglenesen, akár tartósan képesek ezt a potenciális növekedést feljebb húzni, akkor az a helyzet, hogy inkább a 2 százalék, ami a magyar gazdaság sajátja jelenleg. Az meg azért nem egy igazi felzárkózási pálya, azt gondolom." - fogalmazott Madár István.

Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője szerint sem gyors növekedésre kell felkészülni Magyarországgal kapcsolatban.

"A nagy kérdőjel e tekintetben az, hogy lesz-e, és ha igen, mikor lesz olyan változás a magánszféra hozzáállásában, hogy elkezdenek a vállalatok - közepes, kis-, és nagyvállalatok, azaz mindenki - úgy gondolkodni a jövőről, hogy érdemes beruházni, érdemes ismét bővíteni a termelés-kapacitást, új ötleteket kifejleszteni. Ez lehet az alapja és a kulcsa egy nagyobb növekedésnek." - mondta a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője.

Az uniós források felhasználásához kapcsolódó növekedési lökés vagy az egyedi programok nem tudják megváltoztatni a magyar gazdaság növekedési képét - tette hozzá Samu János.

A Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője szerint Magyarországon újra megindult a lakossági hitelezés, a vállalkozásoknál pedig észrevehető a Növekedési Hitelprogram beindulása.

"Ezek javítják a növekedési kilátásokat, de vannak olyan hosszabb távon érdekes és a növekedést befolyásoló tényezők, amelyek nehezebben megfogható dolgok, vagy kevesebb rövid távú, látványos eredményt hozó dolgok. Ilyen az oktatás, az egészségügy - ami azon keresztül, hogy a humán tőkét, a munkaerő képzettségi színvonalát javítják - ezekben a kérdésekben nem látok érdemi előrelépést az elmúlt évek során. Ez mindenképpen a gátjává válhat a tartósan magasabb növekedésnek." - véli Samu János.

Madár István szerint az üzleti környezet sem javult, amit a versenyképességi rangsorok szubjektív elemei is mutatnak.

"Nevezetesen, hogy hogy érzi magát a vállalat, mennyire mer előre tekinteni, menyire tartja a gazdaságpolitikai környezetet stabilnak, a szabályozói környezetet kiszámíthatónak a maga számára. Ebből a szempontból azt láttam, hogy nem nagyon mutatkozik előrelépés, nagyon sokat lehetne nyerni, ha ebben történne valami változás. A fogyasztás ugyanakkor elkezdett élénkülni." - mondta a Portfolio vezető elemzője.

Madár István hozzátette: megjelent ugyanakkor egy új növekedési korlát: a képzett, sőt, időnként már a képzetlen munkaerő hiánya.
A teljes beszélgetést meghallgathatják ma 18 órától az InfoRádió Aréna című műsorában.