Ungár János, a Magyar Elektromobilitás Szövetség nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke az aláírást követően az MTI-nek elmondta: Magyarország azzal, hogy az európai szervezet tagja lett, behozhatja ötéves lemaradását az elektromobilitási iparágban.

Hozzátette: az elektromos járművek technológiai fejlődésében, illetve elterjedésében 2017 lehet a fordulópont, amelyre az ország többek között a rendszeres tapasztalatcserével és szakmai párbeszédekkel készülhet fel.

A tagok lehetőséget kapnak, hogy bekerüljenek az elektromos mintaprojektekbe, és részt vegyenek az elektromos hálózat kialakítását segítő nemzetközi együttműködésben - mondta.

Az alelnök úgy vélte, hogy az elektromos hálózatról tölthető autók ára a következő 4-5 évben jelentősen csökkenhet, mivel a legnagyobb költséget jelentő akkumulátorokat folyamatosan fejlesztik. Bert Wittkamp, az Európai Elektromobilitási Szövetség főtitkára rámutatott, hogy míg 2010-ben csak 1000 elektromos autó volt Európában, tavaly 200 ezer e-jármű közlekedett az európai utakon és idén pedig további 60 százalékkal nőhet számuk. Hozzáfűzte, hogy még így is csak az autók 1 százaléka elektromos, azonban ez az arány hamarosan változhat, az akkumulátorok olcsóbbá válása, a kínálat folyamatos növekedése, valamint az elektromos autók gazdaságra és környezetvédelemre gyakorolt kedvező hatása miatt.

A sajtótájékoztatón kiosztott közlemény szerint a PwC Magyarország előrejelzésében arra számít, hogy 2023-ra több mint 55 ezer elektromos hálózatról tölthető jármű közlekedik majd a magyar utakon, az elektromosautó-használat elterjedését ösztönző intézkedések eredményeként azonban akár 80 ezer e-jármű is lehet Magyarországon.