Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Továbbra is megosztottak az európai lakáspiacok

Összességében továbbra is megosztottak az európai lakáspiacok az FHB Index elemzései alapján. 2014-ben számos országban csökkentek az ingatlanárak, ugyanakkor egyre több államban tapasztalható növekedés.

A korábbi csökkenés után például Portugália és Hollandia is elérte a mélypontot, ezután felívelő szakasz vette kezdetét. Ugyanakkor a legkorábban növekedésnek indulók közül egyesek ismét a negatív irányba fordultak. Ezek közé tartozik az Egyesült Királyság, és Németország is közel járhat egy trendfordulóhoz, mert a korábban kimagasló lakásár-felfutásuk visszaesett - közölte Tokodi Gábor, az FHB bank vezérigazgató-helyettese.

Az FHB Index részeként készített elemzés az egyes országok hivatalos statisztikáin alapul. A kiindulópont 2007. első negyedéve, az akkori adatok adják a 100 százalékot. Ehhez képest Olaszország 89, Dánia és Hollandia 90, Magyarország 85, Portugália 80, míg Spanyolország 71 százalékon állt a múlt év végén.

Több országban viszont - annak ellenére, hogy a mostani árak messze vannak a válság előttitől - bekövetkezett a trendforduló. Például Dániában és Hollandiában a 2003 elejei 85 százalékról emelkedtek az árak 90 százalékra. Magyarországon a múlt év elejei 80 százalékról következett be 5 százalékpontos növekedés.

Az elemzésben három olyan ország szerepel, amelyekben nem estek vissza a válság miatt a lakásárak, Svédország, Ausztria és Németország. Az előző kettőnél 140 százalékon állnak a lakásárak, míg a németországi áremelkedés 15 százalékos. Annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság árindexe is 115 százalékon áll, ott egy jelentős, 10 százalékpontos esés volt 2009-ben és csak 2012-ben sikerült visszatérni a kiinduló - 2007-es - árra.

Írországban - ahol a legnagyobbat pukkant az ingatlanbuborék - 2012-ben volt a mélypont, 50 százalékkal. Azóta főleg a fővárosi, dublini piac emeli az árakat, amelyek 10 százalékpontot növekedtek.

A jelentős svéd növekedés hátterében az alacsony kamatszint és a szűk lakáskínálat áll. Az építkezések viszont csak óvatosan követik a keresletet - áll az elemzésben.

A kínálatot befolyásoló építés indikátora a lakásépítési engedélyek számának változása. Az elemzés itt 2010-től indul, ehhez méri a múlt év végi adatokat. Eszerint az építési engedélyek száma Svédországban 150, Németországban 180, Ausztriában 160 százalékon áll. A magyar adat kicsivel 50 százalék alatti, Horvátország áll hozzá legközelebb 60 százalékkal.

Hanganyag: Kaputa Júlia

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter kulcsfontosságú találkozóra utazik hétfőn

Az Európai Unió (EU) 2028 és 2034 közötti költségvetése, valamint a részt vevő országok kölcsönös gazdasági kapcsolatai is terítékre kerülnek a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján, amelyet kibővített formátumban, Christian Stocker osztrák kancellár részvételével tartanak hétfőn.
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Durva drágulás és hiány jöhet a chipgyártásban, ha Kína meghozza ezt az intézkedést

Durva drágulás és hiány jöhet a chipgyártásban, ha Kína meghozza ezt az intézkedést

Az okostelefonoktól a műholdakig számos modern technológia működése két kevéssé ismert alapanyagon is múlik. A gallium és a germánium neve ritkán kerül a címlapokra, szerepük mégis stratégiai jelentőségű. Előbbi egyes nagy teljesítményű chipekben, utóbbi többek között optikai szálakban és infravörös érzékelőkben kap helyet. Bizonyos felhasználási területeken helyettesítésük komoly technológiai nehézségekbe ütközik, ellátásuk ráadásul erősen egyetlen országtól, Kínától függ. Peking meghatározó termelői pozíciója így a gyárakon túl a világpolitikai tárgyalóasztaloknál is számít. Az export korlátozása egész iparágak számára jelenthet drágulást, késedelmet és bizonytalanságot. De hogyan alakult ki ez a függőség, és képes lehet-e a világ alternatív ellátási forrásokat teremteni?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×