Kovács Árpád a Nyíregyházi Főiskolán tartott előadásában hangsúlyozta, pontosabb számot a költségvetés elkészítéséhez kapcsolódóan április végén, május elején lehet mondani, de az már most látszik, hogy a növekedés 2,5-3,5 százalék közé várható.

A növekedés ütemét befolyásoló egyszeri hatások, biztos tényezők és bizonytalansági faktorok idén is vannak, az üzleti környezeti várakozásokban viszont a leszakadás helyett a felzárkózás a jellemző - fogalmazott a Költségvetési Tanács elnöke.

Rámutatott, tavaly az egyszeri hatásoknak óriási szerepük volt a kiváló gazdasági teljesítményben, ilyen jelenség volt például az autóipar "termőre fordulása". Emelkedett a beruházási ráta, a legutóbbi 21,4 százalékos eredményével Magyarország "belesimult" a közép-kelet európai országok átlagába, úgy, hogy korábban 16 százalék körüli is volt ez az adat - emlékeztetett.

A fogyasztás két százalékkal nőtt, dinamikája a jövőben megmarad, az infláció pedig továbbra is alacsony - sorolta Kovács Árpád. Elmondta, hogy a devizahitelek lezárása visszahathat a fogyasztásra, nagy valószínűséggel a stabilizálódás és az eladósodási spirálból való kikerülés után megjelenik a vásárlási kényszer, egy nagyon alacsony infláció mellett Magyarország - egyes európai országokkal ellentétben - viszont nem kerül át egy deflációs pályára.

Kiemelte, a gazdasági növekedés és a gazdasági teljesítmény fenntartása Magyarországon növekvő forrásokat igényel. Idén 3 ezer milliárd forint az a pénzösszeg, amit a gazdasági funkciókra költ az államháztartás, ez 500 milliárddal több, mint 2014-ben. Ennek segítségével várhatóan tartható lesz a 2,5-3 százalék körüli gazdasági növekedés - vélekedett Kovács Árpád.

Az MKT elnöke a költségvetési hiánnyal kapcsolatban aláhúzta: nem elérhetetlen, hogy ennek nagyságát 2016-ra már 1,6-1,8 százalékra lehessen tervezni, 2018-ra pedig nullás legyen az adósságszolgálattal terhelt költségvetési egyenleg. Hangsúlyozta, ebben az időszakban is nőni fog az államadósság nagyjából 1500 milliárd forinttal, de a GDP gyorsabb emelkedése miatt az arány javulni fog.

Az államadósság abszolút mértékben is csökkenő pályára állása 2020 környékére prognosztizálható - tette hozzá.

Az egy főre eső GDP alapján a közép-kelet-európai országok között a középmezőnyben helyezkedik el Magyarország, teljesítménye egy főre vetítve messze elmarad Szlovákiától, Csehországtól és Lengyelországtól. Ez a nem túlságosan biztató adat a vásárlóerő-paritást tekintve pedig még rosszabb - mondta Kovács Árpád, hozzátéve, hogy ezen mindenképpen változtatni kell.

A 2012-es pesszimista előrejelzések után az elmúlt években csökkent az államadósság aránya, javulnak a gazdasági kilátások, gyengülő, de stabil árfolyam van, a pénzügyi szektorban jelentős tőkebevonások történtek, oldódott a bizalomhiány, mérséklődtek a finanszírozási költségek és jók a beruházási várakozások - értékelt Kovács Árpád. Hozzátette, a lefelé való "dugóhúzó-spirál" lefékeződött, a nagy feladat a következő három évben egy felfelé mozgó spirál beindítása.

Vélekedése szerint amennyiben sikerül egy nullaszaldós költségvetést elkészíteni, akkor az óriási bizalmi lépés lenne. Tovább kell emelni a beruházási rátát, minden körülmények között meg kell tartani a gazdasági növekedést, valamint fontos a takarékoskodás és a versenyképesség növelése is - összegzett Kovács Árpád.