A termelési oldalon a feldolgozó ipar 6,2, az építőipar 11,6 százalékos éves összevetésű növekedése táplálta az emelkedést. Ugyanakkor mindkét területen lassult a növekedés üteme a második negyedévi 8,2, illetve 20,9 százalékhoz képest. A mezőgazdaság teljesítménye viszont 10,8 százalékos éves emelkedést mutatott az előző negyedévi 5,3 százalék után.

A szolgáltató szektorban a hozzáadott érték növekedése továbbra sem éri el az átlagot és 1,7 százalékra lassult a második negyedévi 2,1 százalékról. Az ipar teljesítményével összhangban a szállítási-raktározási szolgáltatások terén 4,4 százalékos növekedést mért a statisztika az előző negyedévi 2,5 százalékot követően. A kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely szolgáltatás és vendéglátás terén 3,0 százalékos volt a növekedés, alig alacsonyabb az előző két negyedévi 3,2 és 3,6 százaléknál.

A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítményének 2010 eleje óta tartó visszaesése a harmadik negyedévben 0,9 százalékos volt, mivel a vállalatok növekvő hitelfelvétele továbbra sem tudta ellensúlyozni a lakossági hitelek csökkenését, a biztosítási szerződések száma pedig nagyjából megegyezett az előző év azonos időszakáéval.

A harmadik negyedévi 3,2 százalékos GDP növekedéshez az ipar 1,1, az építőipar 0,4 százalékponttal járult hozzá, amihez szolgáltató szektor 0,7, a mezőgazdaság pedig 0,6 százalékpontot tett hozzá.

A felhasználási oldalon a beruházások 13,2 százalékkal emelkedtek a KSH jelentése szerint. Erőteljesen emelkedett mind az építési, mind a gépberuházások volumene a nagyobb súlyú ágazatok közül elsősorban a feldolgozóiparban, valamint szállítás, raktározás területén, de nőttek a beruházások a közigazgatásban és a védelem téren is.

A külkereskedelmi forgalomban folyó áron 685 milliárd forint aktívum keletkezett, az összes export 7,9, az import 11,0 százalékkal emelkedett. Az exportét meghaladó import növekedési ütem miatt a külkereskedelem 1,7 százalékponttal fékezte a gazdasági növekedést a harmadik negyedévben. Ezzel szemben viszont a bruttó felhalmozás 4,0 százalékponttal növelte a GDP-t. Az áruforgalom kivitele 7,5, behozatala 12,4 százalékkal, a szolgáltatások - beleértve az idegenforgalmat - exportja 9,4, az importja 3,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A háztartások fogyasztási kiadásai lényegében stagnáltak, 1,0 százalékos éves növekedést mért a KSH, ami alacsonyabb az első félévinél. A kormányzattól kapott társadalmi juttatások volumene azonban 2,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami a legmagasabb érték a tavalyi második negyedév óta.