Infostart.hu
eur:
373.22
usd:
340.01
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Londoni elemzők: növekszik a deflációs kockázat az euróövezetben

A legutóbbi munkapiaci költségadatok az euróövezeti deflációs veszély növekedésére utalnak - vélekedtek pénteki tanulmányukban londoni pénzügyi elemzők.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai kimutatták, hogy az átlagos euróövezeti órabérköltségek az idei első negyedévben mindössze 0,9 százalékkal nőttek éves összevetésben; ez 1999 óta a legalacsonyabb tizenkét havi növekedési ütem e költségmutatót tekintve.

Mivel az euróövezeti szintű munkatermelékenység ugyanezen idő alatt 0,8 százalékkal nőtt éves összevetésben, a kibocsátott egységnyi termékértékre jutó munkaköltség-növekedés alig 0,1 százalék volt éves szinten. Mindez a Capital Economics londoni elemzői szerint arra vall, hogy a fogyasztói szintű árinfláció a májusi 0,5 százalékos "nyomott" éves ütemről azóta még tovább lassulhatott az euróövezetben.

A ház szerint a munkaköltség-oldalról jelentkező dezinflációs nyomás ráadásul nem korlátozódik a déli és a perifériális eurógazdaságokra. A munkaköltségek Görögországban, Írországban és Olaszországban 2 százalékkal, 0,2 százalékkal, illetve 0,1 százalékkal csökkentek éves szinten az idei első negyedévben, de még Németországban is, ahol a munkanélküliség mélységi rekordra süllyedt, az órabérköltség átlagosan alig 1,1 százalékkal nőtt.

Mindezt egybevetve a Capital Economics londoni elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy a legutóbbi munkapiaci folyamatok növelték az euróövezeti defláció veszélyét, és az eurójegybanknak (EKB) az eddigieknél többet kell tennie e kockázat kivédésre.

Az euróövezeti deflációt a piaci szereplők is komoly veszélynek tartják.

Idei második negyedéves befektetői felmérésének adatait ismertetve a Fitch Ratings hitelminősítő a minap Londonban közölte: az európai kötvénypiacon aktív befektetési társaságok vezetőinek mindössze 4 százaléka tartotta nagy kockázatnak az inflációt, ugyanakkor tizenegyszer többen, 44 százaléknyian nevezték súlyosabb veszélynek a defláció kialakulását a valutaunióban. Ez a legmagasabb különbség azóta, hogy a Fitch ezt a kérdést 2010-ben bevette negyedéves piaci felméréseibe.

A Fitch Ratings elemzői kiemelték, hogy a tavalyi utolsó negyedév óta több mint a kétszeresére emelkedett azoknak az európai kötvényalapoknak az aránya, amelyek az infláció helyett már a deflációt tekintik súlyos kockázatnak az európai piacon.

A deflációt a meglévő adósságállomány reálköltségeinek növekedése mellett a közgazdaságtan azért is veszélyes jelenségnek tartja, mert a kialakuló deflációs várakozás - vagyis a fogyasztói árak hosszú távú további csökkenésének valószínűsítése - a fogyasztási kiadások halasztásához vezethet, ami még tovább mélyítheti magát a deflációt, és konzerválhatja a defláció elsődleges okát, a lanyha gazdasági teljesítményt vagy éppen a recessziót.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. november 22. 21:00
2026. november 22. 19:51
×
×