Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Az informatika a magyar gazdaság egyik kitörése pontja lehet

A magas egy főre jutó hozzáadott értéket termelő ágazatok, közöttük az infokommunikáció tudatos fejlesztése olyan kitörési lehetőséget jelenthet, ami a térség legfejlettebb digitális gazdaságává teheti Magyarországot - derül ki az informatikai szövetség tanulmányából, amelyet sajtótájékoztatón mutattak be pénteken.

A hazai infokommunikációs ágazat (IKT) kiemelkedő teljesítményét mutatja, hogy még a válság éveiben is növekedni tudott, mégpedig 4,5 százalékkal. Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ), a hazai infokommunikációs (IKT) iparág érdekképviseleti szervezetének tanulmányából kiderül: az IKT a magyar gazdaság egyik motorjaként a GDP 12 százalékát termeli ki, ráadásul ez - ellentétben más ágazatokkal - szinte teljes egészében, 90 százalékban hazai hozzáadott értékből áll.

Az IKT ágazat 2012-ben 235 milliárd forint, az előző évinél 17 százalékkal magasabb exportbevételre tett szert szoftverek és szolgáltatások után. Az IVSZ 59 olyan informatikai cégről tud, amelynek az exportja 2012-ben meghaladta a 100 millió forintot.

Laufer Tamás, az IVSZ elnöke rámutatott: az ágazatban a hozzáadott érték termelés aránya 90 százalékos, az egy főre jutó nemzeti jövedelemtermelés pedig átlagosan 12 millió forint. Ha tehát a 2012-es 80 milliárd eurós magyar exportot vesszük alapul, melynek átlagosan 20 százaléka volt a hozzáadott érték, akkor az IKT ágazat 4,5 százalékos exportrészesedését öt év alatt duplájára növelve két új Audi gyár hozzáadott értékét állíthatnánk elő.

Ha pedig be tudnánk tölteni azt a 10 ezer hiányzó munkahelyet, amit az IKT ágazatban 2013-ban regisztráltak, az 120 milliárd forinttal növelné a bruttó hazai terméket. 15 ezer új informatikai munkahely létrehozása pedig már évi egy százalékos GDP-növekedést eredményezne.

A jelenlegi oktatási struktúrában azonban a hiányzó munkahelyek betöltésére nem sok remény van. A KSH adatai szerint 105 ezren dolgoznak az ágazatban, az IVSZ szerint viszont 150 ezren. Az oktatási rendszerből évente mintegy 2-2,5 ezren jönnek ki, ami legfeljebb a nyugdíjba menők pótlására elegendő.

Az IVSZ az informatikai oktatás standardizálását és megerősítését javasolja Magyarországon. Az informatikai képzés színvonala fontos makrogazdasági tényezővé vált.

A szövetség üdvözli, hogy a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretében az ágazat vállalatai 2014-ben egymilliárd forint extra forráshoz juthatnak külpiaci megjelenésük támogatására.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×