A jogegységi eljárást három hete kezdeményezte Wellmann György, a kollégium vezetője. A jogegységi indítvány hét elvi kérdést vet fel, így többek között azt, hogy a devizahiteles szerződések érvényesek-e, vagyis jogszabályba, nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköznek-e, tisztességtelen, uzsorás, avagy színlelt, megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e.

Az indítvány szerint a Kúriának állást kell foglalnia arról is: milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy orvosolják a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások hatását, illetve az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei - például érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása - közül melyiket, mikor indokolt alkalmazni.

Megoldandó kérdés az is, hogy az egyes érvénytelenségi okok az egész szerződés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget eredményezik-e, és az utóbbinak mik a jogkövetkezményei, illetve a pénzintézeteket milyen tájékoztatási kötelezettség terhelte szerződéskötéskor, annak elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár.

A törvény szerint a jogegységi határozat kötelező a bíróságokra. A kollégium jogegységi határozatának elfogadásához a jelenlévők kétharmadának támogatása szükséges, az ülés elnapolható.

Darák Péter szombaton a Magyar Nemzetnek adott interjúban arra figyelmeztetett: a hétfőre összehívott jogegységi ülés nem jelenti azt, hogy azonnal állást foglalnak minden kérdésről.

A jogegységi ülésről kora délután várható tájékoztatás.