A professzor szerint a későbbiekben elérhető lehet az a cél, hogy a tó halállománya önfenntartó legyen - vagyis ne legyen szükség se haltelepítésekre, se állományszabályozó halászatra -, de előbb "ki kell irtani" a nem őshonos, hidrobiológus és ökológus szempontból nemkívánatos busát a Balatonból.

Az intézetvezető szólt arról is, hogy a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-vel szoros együttműködést alakított ki a tihanyi kutató bázis, és tudomása szerint már jó ideje csak ökológiai célú halászatot folytat a társaság.

G. Tóth László elmondta azt is, hogy a busaállomány egy része a környező halastavakból jut a Balatonba. "A saját szemmel is láttam, hogy a Balaton dél-parti befolyóival kapcsolatban lévő, magántulajdonú halastavakból származik a Balaton mostani busaállományának egy része, onnan szökdösnek a kis busák a tóba".

A kutatók pár éve szorgalmazzák többféle fórumon, hogy ezeken a halastavakon állítsák le a busatenyésztést, de egyelőre nem született erről jogszabály - tette hozzá a professzor.

A szakember arról is beszélt, nem tartja szerencsésnek, hogy megszűnjön a halászat, vagy az állami tulajdonban lévő halgazdálkodás a Balatonon. "Igaz, vannak példák arra, hogy jól működik, amikor egy tavat horgászok irányítanak, ilyen például a Tisza-tó, de én félteném ettől a Balatont, hiszen ez egy több területet is kiszolgáló ökoszisztéma, amiből csak egyik a horgászat" - fogalmazott.

Az, hogy a Balaton vízminősége jó, azzal jár, hogy kevesebb a szerves anyag tartalma és kisebb a haleltartó képessége, és ha kevesebb a hal, az nem feltétlenül emberi beavatkozás eredménye - tette hozzá a limnológiai intézet vezetője.