Infostart.hu
eur:
372.3
usd:
339.03
bux:
138522.47
2026. november 20. péntek Jolán

Titkos adatgyűjtés - Az NSA dollármilliókat fizetett internetes cégeknek

Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) dollármilliókat fizetett több internetes óriáscégnek, hogy készségesen működjön együtt a PRISM elektronikus megfigyelési rendszer programjában, miután egy bírósági cég két évvel ezelőtt alkotmányellenesnek nyilvánította az ügynökség bizonyos tevékenységeit - derül ki egy titkos anyagból, amelyet a brit The Guardian tett közzé pénteken.

Az ügyet érintő hivatalos dokumentumok szerint a Google, a Yahoo, a Microsoft és a Facebook is az említett cégek között volt, az NSA állítólag nem sajnálta a pénzt tőlük az online lehallgatásért fizetendő plusz kiadások fedezésére.

A 2011 októberében hozott bírósági döntés - amelyet az Obama-kormányzat szerdán vont ki a titkosítás alól - azt veti az ügynökség szemére, hogy az adatforgalom figyelésekor képtelen volt külön kezelni a pusztán belföldre kiterjedő kommunikációt a külföldi információáramlástól. A bíróság szerint ez sértette az amerikai alkotmány negyedik kiegészítését.

Az említett döntés nem érintette ugyan közvetlenül a PRISM-programot, a The Guardian híradásából viszont kiderülni látszik: az Edward Snowden által közzétett információk szerint e határozat nyomán az NSA számára nehézségekbe ütközött az adatgyűjtési tevékenység folytatása, szüksége volt más cégek együttműködésére.

A Guardian az új információkkal kapcsolatosan érdeklődött a megnevezett cégeknél. Eszerint a Yahoo illetékesei nem is tagadták, hogy annak idején pénzt kapott a cég, hiszen - mint érveltek - a törvények értelmében az amerikai kormány köteles fedezni a szolgáltatók költségeit, ha nemzetbiztonságot érintő adatszolgáltatási tevékenységet kér tőlük. A Facebook viszont tagadta, hogy bármiféle költségtérítést kapott volna az amerikai kormánytól bármilyen magánjellegű adatforgalom megkönnyítéséért. A Google is azt a választ adta, hogy nem volt köze a PRISM-hez, a Microsoft pedig egyszerűen nem válaszolt.

Címlapról ajánljuk

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Végzetes tévedésben lehetnek a befektetők: óriási veszély fenyegeti az Egyesült Államok gazdasági motorját

Végzetes tévedésben lehetnek a befektetők: óriási veszély fenyegeti az Egyesült Államok gazdasági motorját

Korai lenne visszatérést várni a megszokott befektetési környezethez, figyelmeztet Mohamed A. El-Erian, a Pennsylvania Egyetem professzora. Az amerikai félidős választásokon aratott demokrata győzelem után a technológiai részvények estek, az államkötvények pedig ismét védelmet nyújtottak, ezért sok elemző a tőke átcsoportosítását és a hagyományos diverzifikációt ajánlja. El-Erian szerint azonban a piacok és a gazdaság továbbra is erősen függnek a mesterséges intelligenciától. Ideje felkészülni a nagyobb volatilitásra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×