A miniszter elmondta: a tanácskozás magyar szempontból legérdekesebb napirendje a palagáz-kitermeléssel foglalkozott, ezek a szénhidrogének hozzájárulhatnak az EU és így Magyarország importfüggőségének csökkentéséhez.

Emlékeztetett a "hihetetlen értéket" képviselő makói földgázkincsre, amely szintén nem hagyományos szénhidrogénnek minősül, mivel nagy - 5-7 kilométeres - mélységben található, és nem hagyományos feltételekkel termelhető ki.

A magyar álláspont szerint a nem hagyományos szénhidrogének, különösen a palagáz kutatása rendkívüli körültekintést kíván, biztonságos és környezetbarát megoltásokat kell találni a kitermeléséhez. A nagy mélységben lévő gáz kitermelésekor ugyanis kőzetrepesztéses technológiát alkalmaznak, ennek során vizet és különböző adalékanyagokat préselnek be.

A miniszter jelezte: nagyon nehéz felmérni azokat a környezeti hatásokat, amelyek a nagy mélységben lévő gáz kitermelésénél jelentkezhetnek. Példaként említette, hogy Pennsylvaniában a palagáz kitermelésekor elszennyeződtek felszíni vízrétegek. Esetlegesen földmozgásokat és földrengés-veszélyt is jelenthetnek ezek a beavatkozások. Ugyanakkor a palagáz kitermelésénél a szokásosnál jóval több kút kialakítása szükséges, ami táj- és környezetvédelmi szempontokat is felvet - jelezte fazekas Sándor.

A miniszter hangsúlyozta: Magyarország számára célszerű lenne megvárni a kiforrott technológiák alkalmazását a palagáz-kitermelésben.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarország 75 éves tradíciói, tapasztalatai vannak a szénhidrogénipar területén, a hagyományos kitermelésben.

A makói gázmező kutatásához több engedélyt adott ki az állam, és jelenleg is folynak eljárások ezen a területen - mondta a miniszter.

Fazekas Sándor elmondta, hogy az EU több tagállama rendkívül óvatos a kérdéssel kapcsolatban, meg akarják várni a különféle termelési tapasztalatokat. Mások viszont teljesen elzárkóznak, többen is moratóriumot fogalmaztak meg ezzel kapcsolatban.

A tárcavezető szerint Magyarország egyenlőre semleges álláspontot képvisel az ügyben, nem lehet elutasító, hiszen az a palagázkészlet, amely a magyar földben van, évszázados távlatban képes lenne a hazai földgázellátását biztosítani. Becslések szerint a magyar palagáz-vagyon mintegy 2000 milliárd köbméter, miközben Magyarország éves földgázfogyasztása 10 milliárd köbméter - emelte ki.

Hangsúlyozta, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium alaposan tanulmányozza a kérdéskört, szakértőket kér fel az elemzésre, és hasznosítani akarja más országok palagáz-kitermelési tapasztalatait is.