Véleményében a grémium hangsúlyozza: a hiánycél és az államadósság-szabály betartásához az szükséges, hogy a jelentősen megemelt tartalékokat ne használják fel, mert ezek a már látható kockázatok kezeléséhez szükségesek, azaz nem teszik lehetővé a költségvetési kiadások évközi növelését.

A tanács a bevételi kockázatok mérséklése jegyében felhívja a kormány figyelmét, hogy következetesen és kellő hatékonysággal gondoskodjon a már meglévő intézkedések végrehajtásáról. A KT jelezte, hogy a hiánycél elérése érdekében meghozott egyes intézkedések hatása növeli a növekedés megindulásával és fenntarthatóságával kapcsolatos már meglévő jelentős kockázatokat.

A KT a költségvetés tervezetének részét képező 2012. és 2013. évi makrogazdasági prognózisról megjegyzi: a GDP volumene a 2011. évi 1,6 százalék növekedést követően, 2012-ben várhatóan 1 százalékot jelentősebben meghaladó mértékben csökken.

A 2012. évi költségvetést megalapozó kormányzati makrogazdasági prognózis óta az előrejelzések folyamatos romlást mutattak. A gazdasági mutatók kedvezőtlen elmozdulása következtében az adóbevételek (tao, eva, szja) mérséklődtek, és a kiadások (kamat) növekedtek, ezek a tendenciák az államháztartás I-X. havi folyamataiban továbbra is nyomon követhetőek voltak.

A KT megállapította: a GDP-arányos államháztartási hiány 3 százalék alatt tartása érdekében a kormány több intézkedést hozott. A tanács szerint a gazdasági stabilitás megőrzése érdekében vállalt eddigi intézkedések egy része gyengítette a gazdaság 2012. évi teljesítményét, és kedvezőtlenül hathat 2013 makrogazdasági kilátásaira.

A központi költségvetés 2012. évi bevételeinek, főként az adóbevételeknek a teljesülése - a módosított előirányzathoz viszonyítva - elmarad az előző év azonos időszakáétól.

A piaci konszenzusnál kedvezőbb makrogazdasági pályából adódóan a főbb adóbevételeknél a felültervezés kockázata állhat fenn (például a tao, áfa, jövedéki adóbevételek esetében).

Az adóbeszedés hatékonyságjavítására irányuló intézkedésektől a kormányzat jelentős többletbevételt vár. Ilyen nagyságrendű többletbevételt a kormányzati dokumentumok ugyanakkor nem támasztanak alá.

A KT szerint a pénzügyi tranzakciós illeték teljesítésénél kockázatot jelent, hogy a tervezésnél számoltak ugyan a GDP 2011-2013. közötti növekedéséből adódó többletbevétellel, viszont az új adók bevezetését követő forgalomcsökkenéssel nem.

A negatív irányú kockázatokat ugyanakkor mérsékelheti, hogy a kormány évközi felülvizsgálatot és bevételelmaradás esetén az illeték mértékének változtatását ígérte. Megjegyzik, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték államkincstári tranzakciókból származó része lényegében az államháztartás intézményeinek forrásait csökkenti.

A helyi iparűzési adó szabályainak változása recessziós gazdasági környezetben az adóbevétel többletét mérsékelheti. A béren kívüli juttatások (cafeteria) járulékterhe a parlamenti szakaszban 27 százalékról 14 százalékra módosult, ezért - változatlan forgalmat feltételezve - a bevételi többlet jelentősen csökken. Az energiaszolgáltatók adóterhelésének növeléséből származó többlet számítása statikus állapotot tükröz, nem kalkuláltak az adóemelés miatti forgalomcsökkenéssel, ami az előirányzat teljesítésében kockázatot jelent.

A szerencsejátékok 2012. évi adójának emelése nem biztosította a tervezett bevételt a forgalom jelentős visszaesése miatt. Ezért az online szerencsejátékok megadóztatásából és a Szerencsejáték Zrt. osztalékadó-bevételének tervezett növekedéséből származó többlet is kockázatos.

A makrogazdaság változékonysága, valamint az eurózónában jelentkező válságjelenségek következtében megváltozó befektetői megtakarítási szerkezet, a külföldiek forint- és devizavásárlási hajlandóságának kedvezőtlen alakulása, az állampapír-piaci hozamszint prognózistól eltérő alakulása, valamint a forint és euró tervezett árfolyamának kedvezőtlen változása kockázatot hordoz a 2013. évi finanszírozási terv teljesülésére.

A költségvetési törvényjavaslat számol az uniós fejlesztéseknél fizetendő önrész 15 százalékról 5 százalékra csökkenésével. Ez a kiadáscsökkentés ugyanakkor nem megalapozott. A céltartalékok esetében kockázatot jelent az előző évekhez hasonló túlteljesülés lehetősége.

A tanács úgy vélte: a kormány intézkedései eredményeként a költségvetés hiánya 2013-ban 3 százalék alatt teljesülhet. Ennek érdekében a konvergenciaprogramban és a Széll Kálmán Terv 2.0-ban meghirdetett intézkedések teljes körű végrehajtása szükséges, valamint az Országvédelmi Alapot nem lehet felhasználni. A KT szerint a nem látható események kezelésére nincsenek elégséges tartalékok.

A KT szerint a zárószavazás előtti módosító indítvány megnövelte a hiányt, de ennek hatását nem vezette át az egységes javaslatban rögzített 2013. évi adósságmutatóban. Az államadósság-szabály azonban ezt figyelembe véve is teljesülhet mindaddig, amíg a hiány 3 százalék alatt marad, a törvényjavaslatban szereplő makrogazdasági pályát feltételezve.