A testület immár harmadik hónapja csökkenti 25-25 bázisponttal az alapkamatot, amely 2011. december 21-től 2012. augusztus 28-ig állt 7 százalékon.

Az elemzők Budapesten és Londonban is az alapkamat mérséklésével számoltak. A konszenzus szerint 2012 decemberében is kamatot csökkent a monetáris tanács, így az év végén az alapkamat 6,0 százalék lesz, a jövő év végén pedig 5,5 százalék.

Indokolt a kamatvágás

A várható inflációs és pénzpiaci folyamatokat, valamint a tartósan gyenge keresletet figyelembe véve a jelenleginél alacsonyabb kamatszint indokolt - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa októberi kamatdöntő ülését követően kiadott közleményében, kedden.

A tanács az elemzői várakozásoknak megfelelően 0,25 százalékponttal 6,25 százalékra csökkentette alapkamatot. Simor András jegybankelnök a kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón jelezte: a közleményben szereplő állítás a keddi kamatcsökkentést megelőző kamatszintre vonatkozik.

A tanács a várható kamatpályára vonatkozóan úgy fogalmaz, hogy további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha az elkövetkező hónapokban beérkező adatok alátámasztják a kedvező pénzügyi piaci folyamatok tartósságát és megerősítik, hogy a középtávú inflációs kilátások összhangban állnak a 3 százalékos céllal.

A monetáris tanács a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít, az inflációs célt 2014-ben, az inflációt érintő átmeneti sokkok hatásainak kifutása után elérhetőnek tartja.

A testület úgy látja, a gazdaságot továbbra is számottevő kapacitásfelesleg jellemzi. A gazdaságot érő költségsokkok ezért nem rontják a középtávú inflációs kilátásokat, lecsengésük után a gyenge kereslet dezinflációs hatása érvényesül. A javuló globális pénzügyi piaci környezet a kormányzat alacsony költségvetési hiány melletti erős elköteleződésével együtt a hazai pénzügyi eszközök felárát is tartósan mérsékelheti.

A monetáris tanács emlékeztet: szeptemberben gyorsult az infláció, aminek hátterében elsősorban az élelmiszer- és üzemanyagárak emelkedése állt. A fogyasztóiár-indexet alapvetően a nyersanyagárak emelkedése, az adóemelések és adminisztratív intézkedések tartják magasan. Az infláció idén és jövőre is számottevően meghaladhatja a célt, azonban az árszintemelő sokkok kifutásával egyre inkább a gyenge belső kereslet dezinflációs hatása érvényesül.

A testület hangsúlyozza: a foglalkoztatás bővülése, illetve a vállalatoknál jelentkező költségoldali inflációs nyomás mérséklése érdekében kiemelt fontosságú, hogy a bérek és ezen belül a minimálbérek jövő évi emelkedése összhangban álljon a gazdaság termelékenységének változásával.

A tanács közleménye szerint a gazdasági növekedés újraindulása csak jövőre, az exportpiacok élénkülésével várható. A beérkezett adatok megerősítik, hogy a belső kereslet gyenge, a külső konjunktúra pedig tovább romlik. A testület megítélése szerint a kibocsátás tartósan elmarad potenciális szintjétől, a munkapiac pedig laza marad. A kedvezőtlen beruházási dinamika, valamint a tartósan magas munkanélküliség arra utal, hogy a gazdaság potenciális növekedése is számottevően elmarad a válság előtti ütemétől.

A monetáris tanács a kormány által októberben bejelentett egyenlegjavító intézkedésekkel kapcsolatosan úgy fogalmaz: az intézkedések alátámasztották a kormány elköteleződését az alacsony költségvetési hiánypálya iránt. Várható makrogazdasági hatásukat azonban számottevő bizonytalanság övezi: a rövid távú reálgazdasági és inflációs kilátásokat várhatóan nem befolyásolják érdemben, középtávon azonban költségoldali nyomást okozhatnak, valamint a bankrendszer tőkevonzó képességének csökkentésén és a hitelezés visszafogásán keresztül a gazdaság növekedési potenciálját is mérsékelhetik.

A tanács a költségvetési intézkedések inflációs és reálgazdasági hatásait decemberben, a következő inflációs jelentés készítése során fogja teljeskörűen értékelni.

A testület szerint az ország kockázati megítélése érdemben javult: részben országspecifikus, részben pedig szabályozási változások befolyásolhatták a kockázati mutatók kedvező alakulását. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a kockázati megítélés és a hozamok tartósan kedvező alakulása, így az államadósság fenntarthatósága, valamint a hitelezés támogatása és a befektetői környezet kiszámíthatósága szempontjából a monetáris tanács — eddigi meggyőződését fenntartva — fontosnak ítéli az Európai Unióval, illetve a Nemzetközi Valutaalappal történő megállapodást.