Az NGM korábban az MTI-nek kifejtette: a kiegészítő információk kéréséről szóló költségvetési tanácsi határozat megállapította, hogy a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló, az Országgyűlés által július 12-én elfogadott törvényjavaslat fejezeti főösszegei eltérnek a Költségvetési Tanács (KT) által vizsgált korábbi törvénytervezettől.

A KT további információk átadására és hatástanulmányok elkészítésére kérte fel a nemzetgazdasági minisztert. A minisztérium Kovács Árpádnak, a KT elnökének megküldött válaszlevelében jelezte, hogy elküldik a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok, a benyújtott új adótörvények, valamint az adóbeszedés hatékonyságának tervezett javításához kapcsolódó egyes intézkedési tervek központi költségvetésre gyakorolt hatásait alátámasztó információkat és hatástanulmányokat.

A Költségvetési Tanács július 16-i határozatában megállapította, hogy a kormány június 15-én az Országgyűlésnek benyújtotta a 2013-as költségvetési törvényjavaslatot, amely számos ponton figyelembe vette a tanács korábbi ajánlásait. A költségvetési törvényjavaslat benyújtása óta azonban az Országgyűlés számos, a költségvetés bevételi és kiadási oldalát, valamint az adórendszert több esetben jelentős mértékben módosító javaslatot fogadott el. Az elfogadott módosító javaslatok következtében a 2013-as költségvetési törvény, amelynek sarokszámait 2012. július 12-én rögzítette az Országgyűlés, alapjaiban különbözik attól a költségvetési törvénytervezettől, amit a tanács vizsgált, és amivel kapcsolatban alapvető ellenvetése nem volt.

Megjegyezték, hogy a tranzakciós adó átalakítása, a kisvállalati adó és a tételes vállalati adózás bevezetése, valamint a munkáltatói járulékterheket érintő változások következtében alapjaiban változik a vállalatokat terhelő adók rendszere. A változások érdemi viselkedési hatást válthatnak ki, így a 2013. évi költségvetési hiányra gyakorolt hatásuk csak részletes hatástanulmányok alapján ítélhető meg. A költségvetés az adóbeszedés hatékonyságának tervezett javításából a GDP több mint fél százalékát kitevő többletbevétellel számol. A jelentős hatékonyságjavulást alátámasztó intézkedési tervek azonban nem ismertek teljes körűen. Ezért a tanács fontosnak tartja, hogy a szükséges információk birtokában véleményét kifejtse ezekről a folyamatokról is.

Orbán Viktor július 2-án hirdette meg a kormány tízpontos munkahelyvédelmi akciótervét: ennek részeként a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot a felére csökkentik, a 25-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek pedig ezentúl választhatják majd a - vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket kiváltó - 16 százalékos kisvállalati adót. A munkahelyvédő intézkedések forrását a tranzakciós illeték kiterjesztéséből teremtené meg a kabinet.

A 300 milliárd forintos csomagról várhatóan szeptemberben szavaz a parlament.