Akár már nyáron megszülethet a megállapodás Magyarország, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió (EU) között a Raiffeisen Bank elemzői szerint, akik úgy vélik, hogy ehhez szerkezeti reformokat, jövedelemátcsoportosítást kell végrehajtani, csökkenteni kell az állami kiadásokat és növelni a bevételeket.

Török Zoltán vezető elemző a bank keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: a jegybanktörvény vitáját követően egy megfelelő konvergenciaprogrammal megnyílhat az út a tárgyalásokhoz, a nyár folyamán pedig már sor kerülhet a megállapodás aláírására is.

Szavai szerint az intézkedéseket, a jövedelemátcsoportosítást a lakosság fogja megfizetni, az állami takarékoskodásnak meg vannak a korlátai.

A bank által készített második negyedéves Raiffeisen Stratégia szerint Magyarország kockázati profilját a nemzetközi szervezetekkel való viszony alakulása határozza meg. Ha ebben sikerül javulást elérni, akkor a jelenlegi kockázati prémium egy része kiárazódhat. Ez a hozamgörbe hosszú végén 100-150 bázisponttal alacsonyabb állampapírhozamokat és némileg erősebb, 285 forint/euró körüli árfolyamot hozhat. Az év második felében így lehetőség nyílik 50 bázispontos jegybanki kamatcsökkentésre is.
Alulteljesíthető maradhat a BUX a megállapodás hiányában.

A vezető elemző szavai szerint Magyarországnak elengedhetetlenül szüksége van a bizalmatlanság légkörének megváltoztatására.

Azt mondta: a magyar gazdasági modell nem sokat változott az elmúlt években, a külső környezet rendkívüli mértékben meghatározza a magyar gazdaság növekedési kilátásait.

Kifejtette: idén az euróövezetben enyhe recesszióra számítanak, jövőre pedig csekély, másfél százalékos növekedésre. Szerinte nem várható, hogy ennél sokkal jobb lenne a magyar gazdaság teljesítménye. Így arra nem lehet építeni, hogy "kinövi" az adósságot és a hiányt a magyar állam. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez különösen nehéz lesz jövőre, amikor a különadók kivezetése és a bankadó csökkenése 300-400 milliárd forintos kiigazítási igényt jelent.

A Raiffeisen Bank szakértői szerint a Széll Kálmán Terv szerkezeti reformjai mellé kell tenni még néhányat, érintve az önkormányzati rendszert és a közösségi közlekedést is. További kiadáscsökkentésekre is sort kell keríteni. Véleményük szerint a kiadási oldalon inkább csak látványos, de semmiféleképpen sem nagy összegű megtakarításokra van mód. Így maradnak a bevételi oldali intézkedések.

A Raiffeisen Bank szakértői úgy vélik: valószínű új adónemek bevezetése (különböző zöld adók), a meglévő adók emelése (például jövedéki adó, áfa) vagy részbeni átalakítása (szja).

Az elemzők szerint úgy kell a megszorító gazdaságpolitikát eladni, hogy annak ne a jövedelemátcsoportosítás (lakosságtól az államhoz) legyen a hangsúlyos eleme.

A bank elemzői úgy vélik: hiányoznak a belső motorjai a gazdaságnak - amikor a külső kereslet nem képes húzni a magyar ipart, akkor még minimális növekedés sem érhető el. Az eurózóna félszázalékos recessziója mellett hasonló lehet a magyar gazdaság teljesítménye is.

Az elemzők szerint gazdasági modellváltásra, ráadásul fenntartható, elsősorban belső forrásokra alapozott növekedési modellre van szükség, szemben a válság előtti időszak külső eladósodásra épülő modelljével szemben.

Keszeg Ádám elemző szerint Európában a recesszió legmélyebb szakaszában vagyunk, de a konjunktúra stabilizálódott. Arra számítanak, hogy enyhe visszaesés lesz az idén az eurózónában. Ez a periférián erőteljes recessziót, Közép-Európában stagnálást jelent - fűzte hozzá.