Stefan Wagstyl, a londoni gazdasági-politikai napilap európai felzárkózó térségi szerkesztője a cikkben felidézi, hogy Magyarország a régióban elsőként folyamodott nemzetközi mentőcsomagért, és 20 milliárd eurót szerzett az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) 2008 októberében, még mielőtt a szomszédos országokat "beszippantotta volna a világválság".

A befektetők egy ideig nem voltak meggyőződve arról, hogy e refinanszírozás működni fog, tekintettel arra, hogy Budapest vonakodott a tátongó költségvetési hiány meredek csökkentésétől. Orbán Viktor konzervatív miniszterelnök is ellenállt a költségvetési kiadáscsökkentéseket célzó, általa eltúlzottnak bélyegzett nemzetközi nyomásnak - áll a Financial Times keddi írásában.

A szerző szerint Magyarország piaci megítélése még tavaly nyáron is törékeny volt, amikor megszakadtak Budapest és az IMF tárgyalásai az ország pénzügyi helyzetének felülvizsgálata ügyében. Magyarország vonakodva fogadta el a tavalyi évre szóló 3,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycélt, de nem volt hajlandó alávetni magát az IMF 2011-re vonatkozó követeléseinek - írta Wagstyl.

A Financial Times írása szerint Fidesz-illetékesek öngólt lőttek, amikor Magyarország költségvetési helyzetét Görögországéhoz hasonlították. A forint gyengült a dollárral szemben, és nehéz volt rábírni a befektetőket magyar kötvények és részvények vásárlására.

Az év vége felé azonban változott a piaci hangulat: az elemzők szerint "az összes rossz hír a piacon volt", miközben a "jó hírmorzsákra" nem jutott figyelem. Először is az erőteljes német gazdaság megrendelésekhez juttatta az exportorientált közép- és kelet-európai feldolgozóipari cégeket, köztük a magyarokat, ami felhajtóerőt adott a térségi valutáknak is, nem utolsósorban a forintnak.

Magyarország a térség más országaival együtt emelte jegybanki kamatát is, válaszul a globális inflációs nyomásra.

A lap szerint mindemellett a befektetőket kevésbé izgatja az Orbán-kormány gazdasági döntéseinek némelyike, mint az IMF-et - legalábbis rövid távon. A külföldi bankok mindazonáltal már panaszkodtak a különadók miatt, amelyek tavaly 187 milliárd forintos terhet jelentettek.

Mindez nem jelenti azt, hogy Budapest már kint lenne a vízből. A Moody's hitelminősítő a múlt hónapban hét magyar bank osztályzatait rontotta a devizaalapú hitelállomány hosszú távú kihatásaival kapcsolatos aggodalmaira hivatkozva. Magyarország ugyan megtiltotta a lakossági devizaalapú hitelfolyósítást a globális válság óta.

A Moody's szerint azonban a rendszerben meglévő kockázatok még több évig fennmaradnak, tekintettel a bankok jelenlegi jelzálog-portfolióinak hosszú futamidejére - idézte a Financial Times írása a hitelminősítő véleményét.