Infostart.hu
eur:
365.78
usd:
315.11
bux:
149434.45
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett

Így vélekednek a magyarok mostanában az EU-ról

Az elmúlt években kedvezőbbé vált az Európai Unió megítélése Magyarországon, így a tagállamok között az utolsók közül a középmezőnybe került az ország az EU iránti bizalom alapján - mondta Duránszkai Gábor, a TNS Hoffmann ügyvezető igazgatója.

A szakértő az után nyilatkozott az MTI-nek, hogy a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Konrad Adenauer Alapítvány szervezésében egy az EU bővítéséről tartott workshopon vett részt. A TNS Hoffmann az Eurobarométer-jelentéseket készítő TNS-csoport magyarországi részlege.

Az Eurobarométer az Európai Bizottság 1973 óta működő szolgálata. Feladata, hogy a tagállamokban és a tagjelölt országokban felmérje és elemezze a közvélemény alakulását többi között a bővítéssel, az egészségüggyel, a szociális helyzettel, a környezetvédelemmel és az euróval kapcsolatban.

Duránszkai Gábor kifejtette: 2003 őszétől folyamatosan kedvezőtlen volt az EU megítélése Magyarországon, ez a trend 2009-ben változott meg, és azóta is tart. A változást a gazdasági válság jelentette, amikor a magyarok - EU-tagként - úgy érezték "nincsenek teljesen magukra hagyva". Az emberek ma már úgy látják - mondta -, hogy az ország az unió nélkül nehezebben boldogulna.

Emellett általában a választások is kedvezően befolyásolják az EU megítélést, mert az emberek alapvetően bizakodóbbak, optimistábbak - vélekedett.

A soros elnökség is növelte az EU iránti bizalmat a szakértő szerint, holott - mint rámutatott - ez nem feltétlenül tapasztalható minden, a posztot betöltő tagállamban. Az elnökség elején ugyan fokozott figyelem irányult az unióból Magyarországra a médiatörvény miatt, de emiatt az emberek nem fordultak Brüsszel ellen, mivel a jogszabálynak az országban is eltérő volt a megítélése - emlékeztetett.

Magyarország az unió bővítésének legnagyobb támogatói között van, különösen azoknak az országoknak a felvételét támogatja, amelyekhez "személyes élmények" fűződnek - mondta Duránszkai Gábor, példaként említve Romániát, Horvátországot és Szerbiát.

Albánia vagy Koszovó esetében azonban már nem figyelhető meg, hogy a magyarok a többi tagállamnál nagyobb mértékben állnának ki a csatlakozás mellett, mivel ezeket az országokat kevésbé érzik közel magukhoz - fűzte hozzá.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: nagyobb potenciál van a közép-európai együttműködésben

A közép-európai országok közötti együttműködés erősítésében nagyobb potenciál rejlik, mint amennyit eddig kihasználtak - jelentette ki a magyar miniszterelnök csütörtökön Pozsonyban, a visegrádi négyeknek (V4) Írország részvételével a pozsonyi várban tartott kormányfői találkozója után.
Ugrik az olajár - Mi történik a tőzsdéken?

Ugrik az olajár - Mi történik a tőzsdéken?

A közel-keleti konfliktus újbóli fellángolása és az amerikai inflációs adatok nyomták rá a bélyeget csütörtökön a tőzsdei hangulatra. A brent olaj ára már tegnap átlépte a hordónkénti 100 dolláros szintet, ma pedig folytatódott a rali, és a WTI is 100 dollár fölé került, miközben a friss amerikai termelői inflációs adat megnövelte annak az esélyét, hogy a Fed a jövő héten kamatemelés mellett dönt. Ezeken felül a várakozásokkal összhangban kamatemelésről döntött ma az EKB. Ami a konkrét tőzsdei eseményeket illeti, Ázsiában estek ma a piacok, Európában az oldalazást esés váltotta fel az amerikai inflációs adatok érkezését követően, és Amerikában is lefordulást láthattunk. Idehaza volt izgalmas sztori, hiszen a Mol bejelentette, hogy pontosan mikor és mekkora osztalékot fog fizetni a 2025-ös év után; a bejelentést követően kilőtt az olajcég árfolyama. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztáció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×