Infostart.hu
eur:
373.22
usd:
340.01
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Jelzálog és ingatlan: ki vesz fel 30 százalékos kamatra tízmilliós hitelt?

Inkább választják a forinthitelt a lakást vásárolni szándékozók, mint az eurót, ugyanakkor az euró alapú hitelnek még mindig van egy kis kamatelőnye - ez a többségi vélemény a banki piacon. Ugyanakkor a forinthitel után fizetendő törlesztőrészletet megemelheti az alapkamat emelése, tehát mindennél fontosabb a felelős gazdaságpolitika.

Mivel a lakásra felvett hitelek háromnegyede idén már forint alapú, és az euró alapú hitelekhez valamivel magasabb önerő szükséges, érdemben nem mozdít nagyot a piacon az a bejelentés, miszerint a devizaalapú hitelekhez nem lehet jelzálogjogot bejegyezni.

A miniszterelnöki bejelentés egy piaci tendenciát erősít - vélik banki szakértők. Többen hangsúlyozták: a válság óta az ügyfelek kockázattűrő képessége alacsony, és inkább választják a forinthitelt, még akkor is, ha az euróhitel kamata alacsonyabb. Márpedig alacsonyabb - mondta Mihálovits András, a penzcentrum.hu szerkesztője.

Önmagában tehát ez az intézkedés nem vált ki hitelfolyósítás-csökkenést a lakáspiacon, ugyanakkor azt nem árt tudni, hogy a forinthitelt törlesztő-részlete sem fix, a jegybanki alapkamat változását, érvényesíteni lehet és kell is a bankoknak.

Az, hogy jelzálogjog bejegyzése nélkül devizahitelt adjon egy pénzintézet, elvben lehetséges, de valószínűleg nagyítóval sem lehet olyan ügyfelet találni, aki a személyi kölcsön kamatával vetekedő, mondjuk, 30 százalékos kamat mellett kíván felvenni 5-10, vagy urambocsá' 15 millió forintot.

Mindenesetre, ha a kormány által is kívánt tartósan alacsony kamatkörnyezet lesz a jövőben, akkor nincs ok aggodalomra, a bankok számára a forinthitelek portfólió minősége jobb lesz, és az ügyfél is biztos lehet abban, hogy tudja fizetni álmai lakásának törlesztő-részleteit. A tartósan alacsony kamatkörnyezet pedig a felelős magyar gazdaságpolitika és a nemzetközi piaci környezet függvénye.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. november 22. 21:00
2026. november 22. 19:51
×
×