Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Oszkó: Szigorú és feszültséget okoz a jegybank tervezete

Csak részben tartja megfelelőnek a Magyar Nemzeti Bank által javasolt, a devizahitelezés korlátozásáról szóló tervezetet a pénzügyminiszter. Oszkó Péter a Magyar Televízió vasárnap esti műsorában úgy vélte, olyan szabályozást nem szabad elfogadni, amely teljes mértékben megfojtja a lakossági hitelezést.

A jövedelemarányos törlesztési korlátot vitatja a Pénzügyminisztérium, csakúgy, mint a bankárok többsége. Oszkó Péter azt mondta: túl szigorú a jegybank tervezete, ami igen sok feszültséget okozhat. A pénzügyminiszter szerint a jegybank felvetése jogos, de az időzítés nem a legideálisabb.

Oszkó Péter hangsúlyozta: a tervezetben felvetett korlátokat most teljesíti a piac, de azt nem tudni, hogy 2-3 év múlva milyen logikus hiteltörlesztési korlát képzelhető el, a szabályozás ugyanakkor a jövőre vonatkozik, amikorra a lakosságnak már lesz miből tartalékolnia és lakásvásárlásba fognia.

A pénzügyminiszter azt mondta: a cél az, hogy ne kapjon még egyszer ilyen súlyos pénzügyi fertőzést az ország, a jövőben ne legyen ilyen nagyarányú az eladósodottság. A javaslatot most vizsgálja a pénzügyi tárca, de az még kérdéses, hogy szabályozás, azaz kormányrendelet mikor lesz belőle.

A műsorban, a pénzügyminisztert megelőzően megszólalt a Magyar Nemzeti Bank alelnöke is. Király Júlia elmondta: 2003 óta sürgették a devizahitelezés szigorúbb szabályozását. Az Hozzátette: azért most nyújtották be a javaslatot, mert anticiklikusan szeretnének szabályozni.

A Magyar Bankszövetség elnökségi tagja, az FHB Bank vezérigazgatója azt mondta: a bankok egyetértenek az ingatlanérték/hitel arány limitálásával, a jövedelemarányos korlátozással azonban nem. Gyuris Dániel kifejtette: a jelenlegi lakossági hitelállomány 62 százaléka devizában áll fenn, és ennek egy részét újra kell tárgyalni, mert az ügyfél nem tudja teljesíteni a törlesztést, ez pedig új szerződést is jelent, ami egy jövedelemkorláttal valószínűleg nem lesz megoldható.

A Portfolio.hu kiszámolta, hogy egy minimálbéres háztartásban legfeljebb 3 millió forint hitelösszeghez jutna hozzá a család, ha a jegybank mostani tervezete lépne életbe. Az elemzés szerint háztartásonként legalább havi 400 ezer forint nettó bér kellene ahhoz, hogy 15 millió forint hitelösszeghez hozzájussanak, de ehhez 22 millió forintos fedezet kellene.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
6-7 év, és hétköznapi lehet a hidrogéntöltés – egy magyar tudományos folyamat részletei

6-7 év, és hétköznapi lehet a hidrogéntöltés – egy magyar tudományos folyamat részletei

A meglévő üzemanyag-szállítási infrastruktúrát használnák a hidrogén célba juttatására a HUN-REN új kutatási programjában, a hidrogént folyékony szerves vegyületben megkötve tárolnák, és a felhasználás helyén szabadítanák fel. A négyéves fejlesztés céljairól Pintér Gábor, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpontjának munkatársa beszélt az InfoRádióban.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Durván belenyúltak a rendszerhasználati díjakba – Mutatjuk, kinek hogyan változik az áramszámlája

Durván belenyúltak a rendszerhasználati díjakba – Mutatjuk, kinek hogyan változik az áramszámlája

Majdnem tízszeresére nő a háztartások és egyes kisvállalkozások által fizetendő villamosenergia-alapdíj januárban, a többletet azonban az állam fizeti meg a háztartások helyett. A vállalatoknak ígért, átlagosan 55 százalékos rendszerhasználati díj csökkentésből elsősorban a nagyfogyasztók profitálhatnak, a kisebb cégek terhei viszont emelkedhetnek. Bár az általunk megkérdezett elosztói szakemberek szakmailag előrelépésnek tartják az átalakítást, a lakossági terhek állami átvállalása újabb kérdéseket vet fel a rendszer érettsége kapcsán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×