A feltörekvő európai országoknak nem kellene egyoldalúan bevezetniük az eurót, mivel az a közös európai valutába vetett bizalmat ásná alá - fejtette ki Ewald Nowotny, az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának tagja a Reutersnek adott interjújában.

Ez nem reális elképzelés. Az euróövezeti tagságnak világos szabályai vannak, és ezeket a szabályokat követnie kell minden országnak - tette hozzá az osztrák jegybank kormányzója, aki szerint a gazdasági szempontokat figyelembe véve a felvetés nem lenne jó jel a bizalom szempontjából.

Nowotny hozzátette, hogy az euróhoz vezető út kockázatos, így például az ERM-2 árfolyamrendszer spekulációs támadásokra ösztönözhet egyeseket. Éppen ezért az euró előszobájában kötelezően eltöltendő két év lerövidítése szóba jöhet lehetséges könnyítésként, de ezt országról-országra kell értékelni.

Jean-Claude Juncker, az eurócsoport pénzügyminisztereinek vezetője szintén azt hangsúlyozta, hogy az euróövezetbe igyekvő országok nem kaphatnak könnyítéseket. Juncker kiemelte, hogy érvelését minden euróövezeti pénzügyminiszter támogatja.

A Financiel Times keddi cikke megemlíti, hogy a román és magyar illetékesek kétkedve fogadták az egyoldalú euróbevezetés lehetőségét. Az angol üzleti lap által idézett Adrian Vasilescu, a román jegybank tanácsadójának kijelentését, miszerint egy gyors elmozdulás az euró irányába lehetetlen.

A 4Cast londoni elemzője, Ambrus Gábor az FT-nek úgy fogalmazott, hogy nem reális az elképzelés. Az EKB már nyomatékosította, hogy nem vállalnak felelősséget a nem-euróövezetbeli tagországokért - tette hozzá Ambrus.

Piotr Kalisz, a Citi vezető közgazdásza szerint az IMF-jelentés ötletét leginkább a balti országokra lehet alkalmazni. Csehország vagy éppen Lengyelország esetében ez csak egy esetleges katasztrofális válság bekövetkezésekor jöhetne szóba.

Nem tartották sem reális, sem hasznos felvetésnek a magyar elemzők sem azt, hogy a kelet-európai EU-országok egyoldalúan vezessék be az eurót.

Barta György, a CIB Bank elemzője az MTI-nek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyoldalúan bevezetett fizetőeszköz nem egyenértékű a konvergenciafolyamat utáni euróbevezetéssel.

Véleménye szerint a belső megszorítások szükségesek, de önmagukban csak az államháztartás helyzetét teszik rendbe. Hangsúlyozta, hogy főleg strukturális reformok kellenek, az euró bevezetése pedig csak azt követően képzelhető el, hogy az érintett tagországokban végbemegy a nominális és a reálkonvergencia, emelkedik a potenciális növekedés üteme. Bármilyen más felvetés ellenállásba ütközne - jegyezte meg az elemző.

Magyarországnak egy feladata van

A CIB Bank elemzője szerint alapos strukturális reformokkal a forint árfolyama is stabilizálódna, az államháztartással, államadóssággal kapcsolatos aggodalmak is enyhülnének, így nem is lenne szükség az ötlet felvetésére.

Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője sem tartotta reálisnak a javaslatot. Az euró bevezetése a kötelező feltételek teljesítése előtt egyaránt kockázatos lenne Magyarországnak és az euróövezetnek is. Hozzátette: az euró bevezetését illetően Magyarország elvesztette hitelességét, amely a hosszú távú forintkamatok és az eurókamatok elszakadásában is tükröződik. Becslése szerint ma mintegy 1 százalékponttal magasabbak a hosszú távú forintkamatok az eurócsatlakozás bizonytalan időpontja miatt.

Magyarországnak egy feladata van, hogy "kivágja a rezet", és minden feltételt teljesítve hitelesen jelöljön meg egy időpontot - mondta. Hozzátette: minden ehhez hasonló felvetés, csakúgy, mint a kiskapuk keresgélése rendkívül káros.

A szükséges feltételek teljesítése jelenti, hogy az ország megfelelő és fenntartható gazdaságpolitikát folytat. A kritériumok teljesítése előtti euró bevezetéssel a problémák továbbra is fennállnának, csak nem az árfolyamban jelennének meg, hanem esetleg az inflációban, vagy az elszaladó adósságban - ismertette.

Hozzáfűzte: Magyarországnak is az az érdeke, hogy egy stabil rendszerhez csatlakozzon, márpedig a stabilitást éppen a szigorú feltételek megléte biztosítja. Az eurózóna tagjai is teljesítették ezeket a kritériumokat, amelyeket például Svédország nemhogy szigorúnak, de túlzottan is lazának tart - példálózott az elemző.