Infostart.hu
eur:
372.17
usd:
338.84
bux:
138298.98
2026. november 20. péntek Jolán

Palócz: Már októberben nagy adó- és kiadáscsökkentés kellett volna

Nincs magyar átok, nálunk is el lehet vonni a szociális juttatásokat, azaz Magyarország sem bújhat ki a jóléti kiadások csökkentése alól - hangsúlyozta az InfoRádió kérdésére a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója. Palócz Éva hozzátette: egyetlen gazdaság sincs akkora bajban a globális recesszió miatt, mint a magyar, mert az államháztartási hiány drasztikus csökkentése jelentősen lefékezte a gazdasági növekedést.

Minek köszönhetően került az ország abba a helyzetbe, ahol jelenleg van?

Magyarország gazdasága sérülékenyebb, mint a hozzánk hasonló adottságú visegrádi országoké, amely a pénzügyi válság körülményei között egyértelműen megmutatkozott. Hiszen Csehország és Lengyelország tavaly még 6-7 százalékkal növekedett - idén már mindössze 2 százalékos növekedést várnak -, és Szlovákia is 5-6 százalékponttal lassabb növekedés lesz, Magyarország azonban recesszióba kerül. Ennek okai: Magyarország volt az az ország, ahol a legnagyobb mértékben, és szinte egyedüliként nőtt az államadósság az elmúlt időszakban, rendkívül magas hiányt halmozott fel az ország, és noha 2006 után ezt sikerült valamennyire csökkenteni, áldozatul esett a gazdasági növekedés. Egyfajta átváltás történt. Igaz, hogy az államháztartás hiánya erőteljesen lecsökkent, ez azonban nagyon jelentősen fékezte a gazdasági növekedést. Most tehát egy nagyon gyenge növekedési potenciállal, de magas államadóssággal rendelkező ország vagyunk, ennek a kettőnek a kombinációja nagyon kedvezőtlen.

Ki lehet ebből még mászni? Ön azt említette az előadásában, hogy októberben ezt a lehetőséget már elszalasztották a döntéshozók.

Miközben a magyar kormány már korábban is számos lehetőséget elszalasztott, az októberi egy súlyos mulasztás volt, hiszen akkor lett volna lehetőség bejelenteni komoly kiadáscsökkentő intézkedéseket, azt is elmagyarázva a lakosságnak, hogy ez nem csak elvonást jelent. Ha ezzel kisebb adók járnak, akkor az rövid távon is sok adófizetőnek kedvező, középtávon pedig a magasabb gazdasági növekedés következtében mindenkinek jó.

A szociális kiadások csökkentése kapcsán a Liberális Gazdasági Konferencián tartott előadásában megjegyezte: nincs magyar átok, tehát nyugodtan lehetnek a szociális és jóléti kiadásokat csökkenteni.

Igen. Úgy gondolom, hogy azok az érvek, amelyek a társadalom tűrőképességéről szólnak, nem állják meg a helyüket. Az tény, hogy az elmúlt években folyamatosan azt az üzenetet kapták az emberek - főleg az ellenzék részéről, de a kormány részéről is -, hogy kevés erőfeszítést kell tenniük, majd az állam gondoskodik róluk. Meg kell magyarázni, hogy ez a politika alacsony gazdasági növekedéssel jár és olyan rossz spirálba kerüléssel, ami úgy írható le: egyre gyengébb gazdaság, egyre kisebb növekedés. Emiatt egyre nehezebb kipaszírozni a gazdaságból azt az adómennyiséget, ami a kiadások fedezéséhez kell. Ez még tovább gyengíti a gazdaságot.

Hanganyag: Torda Júlia

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×