A forint jelentős mértékű gyengülését mutatja, hogy csütörtökön négy órakor a korábbi 249 forintos napi szélsőérték után még 252,45/55 forinton jegyezték az európai devizát.

A két időpont között ugyanakkor rendkívül szélsőségesen alakult az árfolyam. A zuhanás már csütörtökön késő délután megkezdődött, akkor 257 forintig jutott az euró jegyzése, a trend nem állt meg éjszaka sem, a tengerentúli üzletek 265-266 forintig erősítették az eurót.

Az igazán nagy zuhanásra azonban péntek reggel került sor: az euró/forint néhány perc leforgása alatt eljutott 272 forintig. Ezt a szintet ugyanakkor nem tartotta sokáig: a visszaút is hasonlóan ütemesen indult.

A korrekció - amelyben jelentős szerepe volt a jegybank-elnök szóbeli intervenciójának is - 262 forint alá nyomta vissza az árfolyamszintet. Innen délre megint 267 forintig kapaszkodott, a következő lejtmenet vége az eddigi napi minimumot is jelentő, egy árnyalattal 261 forint alatti szint lett, ám az inga onnan ismét kilengett - így alakult ki a 262,40/80-as érték.

A délutáni zárás előtt újabb erősödés következett, és az euró árfolyama 260 forint alá került. A kereskedők nem látták nyomát annak, hogy az MNB - a szóbeli intervenciót leszámítva - beavatkozott volna a piaci folyamatok alakulásába.

A kereskedők elmondták, hogy a forgalom is szélsőségesen alakult. A reggeli felfutás még pangó piacon következett be - a változás mértékét részben ez is magyarázza. Később azonban nemcsak megélénkült, de egyenesen hatalmas lett a forgalom: az átlagos napi forgalomnak körülbelül négyszerese.

A mozgások valódi meglepetést nem jelentettek a kereskedők számára, mert a Dow hatalmas bakugrásai, az ázsiai tőzsdék óriási indexesése valószínűsítette, hogy a sokkal sebezhetőbb feltörekvő piacok még inkább kilenghetnek. Pontosan belőni természetesen nem lehetett, hogy mikor és mennyire változik majd meg a forint árfolyama.

A bekövetkezett események tanulsága az is, hogy egy-egy piaci pletyka, óvatlan megjegyzés vagy rosszindulatú híresztelés jóval erőteljesebb hatással van a folyamatokra, mint a fundamentális tényezők, a megalapozott elemzések és a magas rangú illetékesek nyilatkozatai.

Az árfolyam a nemzetközi hangulatot követte

Végeredményben elmondható - emelték ki a megkérdezett kereskedők - hogy az árfolyam alakulása a nemzetközi hangulat változását tükrözte. Ez korábban is így volt, várhatóan nem lesz másként a jövőben sem; a különbség "csak" annyi, hogy a pénzügyi válság által felzaklatott, "idegbeteg" piacokon túlzóak a reakciók, végletesek a válaszok, gyorsak és hatalmasak az ugrások. Az árfolyamok - nem csupán a forinté - néhány óra leforgása alatt változnak annyit, mint békeidőben egy hónap, egy év alatt.

A dollár/forint is követte az euró/forint mozgását: piacán a csütörtök délutáni 184,24/33 forintos árfolyam után a pénteki szélsőértékek: 201,40 forint, valamint a délutáni zárásra kialakult 191,00/10 forint.
Az MNB hivatalos devizaárfolyam-jegyzése alapján egy svájci frank 173,26 (csütörtökön 160,80) forint, 100 japán jen pedig 195,52 (csütörtökön 178,65) forint volt délben.

A bankközi forintpiacon továbbra is a kivárás a jellemző. Az óvatosság minden szereplőt jellemez, üzleteket alig-alig kötnek - minden bank "ül a pénzén". A jelek szerint nincs is igényük arra, hogy akár rövid lejáratra is egymástól kérjenek, így az O/N kamat szintje továbbra is rendkívül alacsony: 7,80 százalék. Swap-üzletekre csak "kósza" külföldi ajánlatok érkeznek, valódi érdeklődés ezek iránt sem mutatkozik.

Az állampapírok másodpiacán a forint árfolyamának zuhanásával párhuzamosan hatalmasra növekedtek a hozamok. A kereskedők elmondták, hogy napközben 12,70/80 százalékos kamatszinten is kötöttek üzleteket 3-5 éves kötvényekre, a korrekció ugyanakkor később valamelyest érzékelhetővé vált ezen a piacon is. Délután a 3 éves és 5 éves irányadó államkötvények hozama 11,50 százalék körül, míg a 10 éves államkötvényé 10,30 százalék körül alakult - a 2019/A csütörtöki aukcióján emelkedett e kötvény átlaghozama 8 éves csúcsra, 9,07 százalékra.