A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény 2007. december 14-én lépett életbe Magyarországon egy uniós direktíva keretében - mondta az InfoRádiónak az Ernst&Young szakértője.

Pados Márton kiemelte: erre azért volt szükség, mert a technika fejlődésével a korábbi szabályozások elavultak, és szükségessé vált egy új kockázatalapú jogszabály megalkotása

A korábbihoz képest kevesebb adatot kérnek a bankokhoz belépő új ügyfelektől, de rákérdezhetnek vagyonuk forrására - fejtette ki.

A másik érdekesség, hogy az azonosítási kötelezettség limitje 2 millióról 3,6 millió forintra emelkedett, ami a tranzakciók összegének emelkedésével vált szükségessé - tette hozzá a szakértő.

Csak a bankokat érinti, hogy nem fogadhatnak és kezdeményezhetnek tranzakciókat olyan bank vagy személy felé, amely az Európai Unió, az ENSZ és az Egyesült Államok által publikált embargós listákon szerepel, mert köztudomású, hogy bűnözők, terroristák, vagy támogatják a terrorizmust - hangsúlyozta Pados Márton. Így nem lehet tranzakciót folytatni Burmával (Mianmar) vagy Szíriával.

Az Ernst&Young szakértője kiemelte: a pénzmosási és adóparadicsomi helyszínekkel kapcsolatban a törvény kimondja, hogy egy bank nem folytathat üzleti kapcsolatot fiktív bankkal, vagyis olyan országban lévővel, ahol nincs bankfelügyelet, illetve nem a bejelentett székhelyén működik.