Infostart.hu
eur:
352.89
usd:
308.24
bux:
142752.67
2026. július 3. péntek Kornél, Soma

Nem bírunk magunkkal: nő a hitelállomány

Március végén a lakosság bankhiteleinek összege 4.461 milliárd forintra rúgott. Ennek közel fele lakáshitel.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének legfrissebb adatai alapján valószínű, hogy a teljes hitelállomány alig 10 milliárd forintos márciusi növekedésében - a februári 51 milliárd forinthoz képest - már a reáljövedelmek csökkenése is szerepet játszott.

Ugyanakkor márciusban ötmilliárd forinttal csökkent a lakáscélú hitelek teljes állománya, az első negyedévben viszont még így is 54 milliárddal nőt, 2.600 milliárd forintra.

A nyugat-európai átlaghoz képest Magyarországon a magántulajdonú ingatlanok nyolcvan százalékát még nem terheli semmilyen hitel, így banki szakértők arra számítanak, hogy ez az arány mindenképpen növekedni fog.

Tovább nőttek viszont márciusban a fogyasztási hitelek, igaz, csak öt milliárddal, de a teljes állomány így is elérte az 1.457 milliárd forintot.

Ami a hiteleken belül a devzahitelek arányát illeti, a fogyasztási hitelek több mint kétharmada, míg a lakáshitelek nagyjából egyharmada van devizában.

A lakosság jövedelemhez viszonyított eladósodottsága Magyarországon jelenleg körülbelül tíz százalék, míg az Egyesült Államokban a tavalyi év végén majdnem húsz százalék volt. A nyugat-európai országok valahol e kettő között helyezkednek el.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Nem valószínű, hogy a Balaton kiszáradna a következő évtizedekben, de a vízállásban komolyabb változások lehetnek, és erre a legjobb válasz az alkalmazkodás lenne – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója. Beszélt arról is, hogyan kellene átalakítani a tó partjait.
Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

A vállalkozások legnagyobb adminisztratív terhe nem maga a szabálykövetés, hanem a jelentéstételi kötelezettségek és az engedélyezési folyamatok bonyolultsága, amelyeken a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors javulást hozhat – mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Bertók János, az OECD közmenedzsmenttel foglalkozó igazgatóhelyettese. Ismertette, hogy a közbeszerzés – amely az OECD-országokban a GDP több mint 13 százalékát teszi ki – stratégiai eszközzé vált, ugyanakkor a korrupció és az átláthatóság hiánya továbbra is komoly kihívás. A költségvetési nyomás és az átlagosan 110 százalék feletti GDP-arányos államadósság mellett a kormányoknak egyszerre kell megerősíteniük a versenyképességet, visszaépíteniük a közbizalmat és hatékonyabban gazdálkodniuk a közpénzekkel. Az OECD tapasztalatai szerint ehhez nem elég több pénzt költeni: a döntő az, hogy az erőforrásokat mire és hogyan használják, legyen szó oktatásról, védelemről vagy közszolgáltatásokról, ami Magyarország számára is fontos tanulság lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×