Infostart.hu
eur:
365.28
usd:
315.12
bux:
150666.43
2026. augusztus 31. hétfő Bella, Erika

A kereskedelmi adókat szinte mindenki nézi

A megyei lapokat olvassák a legtöbben Magyarországon a napilapok közül - derül ki a GFK Hungária Piackutató Intézet felméréséből, amelyet az ORTT megrendelésére készített a cég. A kereskedelmi tévéket pedig szinte a teljes lakosság nézi.

A intézet munkatársa az InfoRádióban elmondta: bár a helyi lapokat olvassa a legtöbb ember, ez sok lapot jelent. A legolvasottabb napi sajtótermék azonban egy bulvárlap, a politikai napilapok olvasottsága valamivel kisebb.

A hetilapok tekintetében is a helyi sajtó vezet, ezeket a lakosság 16 százaléka olvassa rendszeresen. Az emberek további 19 százaléka pedig alkalmanként vesz a kezébe hetilapot.

A két legnagyobb kereskedelmi rádiócsatornát a lakosság kétharmada rendszeresen hallgatja, míg a magyar rádió három adójára az emberek egyharmada kíváncsi.

A két legnagyobb kereskedelmi csatornát szinte mindenki nézi, a nézettségi adatok 97 százalékosak. Az embereknek pedig csaknem kétharmada minden nap nézi ezeket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Európa függetlenebb lett az orosz gáztól, ám érzékenyebb a világpiacokra

Európa függetlenebb lett az orosz gáztól, ám érzékenyebb a világpiacokra

Az orosz gáz visszaszorítása megváltoztatta az európai gázárak dinamikáját is. 2011-2021 között az európai havi gázárváltozások ingadozásának 75 százalékát, 2022 után már 94 százalékát magyarázta a globális gázár-index megváltozása. A számot óvatosan kell értelmezni, mert a használt globális index maga is tartalmaz európai árat. A tendencia mégis fontos kérdést vet fel: lehet-e egyszerre diverzifikáltabb az ellátás és globalizáltabb a kockázat?
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Le lehet-e szállni az euróbevezetési vonatról?

Le lehet-e szállni az euróbevezetési vonatról?

A Tisza-kormány megalakulásával nagyot javult a magyar állam finanszírozási környezete. Az azóta eltelt négy hónap eredményei vegyesek: az uniós forrásokról megszületett a megállapodás, és mintegy 5000 milliárd forint külföldi tőke áramlott a magyar állampapírpiacra. Ám eközben a költségvetési fegyelem terén egyelőre jóval több az ígéret, mint a bizonyíték. A jövő költségvetési tervekre tett eddigi utalás, illetve a választási ígéretek fenntartása megkérdőjelezi az euróbevezetéshez szükséges feszes gazdaságpolitika megvalósíthatóságát. A hazai és nemzetközi tényezők változása miatt azonban Magyarország nem engedheti meg magának a 2000-es évek elején látott sodródást. Ha az őszi költségvetési tervek nem mutatnak erős elkötelezettséget az érdemi és hiteles hiánycsökkentés mellett, a befektetői bizalom gyorsan meginoghat. És ez nem egyszerűen csak azt jelenti, hogy euróbevezetés a 2040-es évekig tolódhat ki, hanem egy szétcsúszással fenyegető pálya esélyét is nagyban növeli.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×