Infostart.hu
eur:
365.37
usd:
315.15
bux:
150666.43
2026. augusztus 31. hétfő Bella, Erika

Ami még nem volt: valódi adatok a gyémántüzletről

Történelme során első ízben közölt számokat a gyémántipar a drágakő világméretű exportjáról, illetve importjáról.

A Brüsszelben közzétett adatsor szerint 2005-ben 11,5 milliárd dollár értékű nyersgyémántot termeltek ki világszerte.

A legfőbb kitermelő ebben az évben - értékben számolva - Botswana volt (25 százalék), majd Oroszország (22 százalék), Kanada (12 százalék) és Dél-Afrika (11 százalék) következett.

A mennyiség alapján Oroszország vezette a mezőnyt (22 százalék), közvetlenül Ausztrália és a Kongói Demokratikus Köztársaság előtt (19-19 százalék.) Botswana itt csak a negyedik (18 százalék), Dél-Afrika pedig az ötödik (9 százalék) volt.

A legnagyobb mennyiségű nyersgyémántot 2005-ben az Európai Unió vásárolta fel. Ide került a világ teljes - értékben számolt - importjának 39 százaléka, nem utolsósorban amiatt, mert a belgiumi Antwerpen számít a gyémántcsiszolás és -kereskedelem legfőbb központjának.

Emellett 24 százalékos arányban importált India, míg 16 százalék Izraelbe került: mindkettő szintén fontos szerepet játszik a gyémántcsiszolásban.

Az adatok nyilvánosságra hozatalát mindenekelőtt az Európai Unió szorgalmazta, amely jelenleg az úgynevezett "Kimberley-folyamat" soros elnöke.

Ez utóbbit az ENSZ kezdeményezte, tagjai különböző kormányok, illetve a gyémántszektor nagy cégei, és azzal a céllal jött létre, hogy megakadályozza a visszaéléseket e drágakővel: azaz azt, hogy ennek révén különböző gerillamozgalmak saját harcukat finanszírozhassák.

"A gyémántszektor kereskedelmi adatainak nyilvánosságra hozatala a Kimberley-folyamat egyre nagyobb súlyát mutatja" - méltatta az eseményt Benita Ferrero-Waldner, az EU-bizottság külügyi biztosa.

Címlapról ajánljuk
Európa függetlenebb lett az orosz gáztól, ám érzékenyebb a világpiacokra

Európa függetlenebb lett az orosz gáztól, ám érzékenyebb a világpiacokra

Az orosz gáz visszaszorítása megváltoztatta az európai gázárak dinamikáját is. 2011-2021 között az európai havi gázárváltozások ingadozásának 75 százalékát, 2022 után már 94 százalékát magyarázta a globális gázár-index megváltozása. A számot óvatosan kell értelmezni, mert a használt globális index maga is tartalmaz európai árat. A tendencia mégis fontos kérdést vet fel: lehet-e egyszerre diverzifikáltabb az ellátás és globalizáltabb a kockázat?
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×