A kőolaj hordónkénti ára most 66 és 67 dollár között mozog, és az előjelek is biztatóak, legalábbis a fogyasztók számára: az ENSZ nem léptetett életbe szankciókat Irán ellen, az Egyesült Államokban lecsengett a nyári szabadságok időszaka és ezzel együtt a fogyasztás csökkent, a tartalékok pedig 1998 óta nem voltak ilyen magas szinten.

A British Petroleum közben azt jelezte, hogy a rozsdás alaszkai vezetéken október elejére nagyjából fél kapacitással, de újraindul a szállítás, és az áresésben nagy szerepe volt a múlt héten bejelentett mexikói-öbölbeli hatalmas olajmező felfedezésének.

A világ kőolajtermelésének 40 százalékát adó OPEC miniszterei már vasárnap megérkeztek Bécsbe, de a találkozó hivatalosan csak ma kezdődik, és az eddigi nyilatkozatok alapján úgy tűnik, egyelőre nem gondolkodnak a termelés csökkentésén. A rekordszintű termelés fenntartása pedig tovább csökkentheti az olaj árát.

Néhány miniszter viszont már jelezte, hogy a szervezeten kívüli országok - közöttük Oroszország - jövőre új termelőkapacitásokat indít be, ráadásul az alternatív üzemanyagok egyre nagyobb mennyisége még lejjebb nyomhatja a kőolaj árát, ezért jövőre már érdemes lenne megfontolni a termelés csökkentését.

Bár a miniszterek hivatalosan nem közölték, hogy meddig fogadható el számukra az olaj árának csökkenése, elemzők szerint a hatvan dollárnál alacsonyabb hordónkénti árat már nem szívesen látnának.

A Nemzetközi Valutaalap a csökkenő árak láttán egyenesen azt javasolta az Egyesült Államok kormányának, hogy emelnie kéne az üzemanyagok adóját, hogy visszafogja a környezetre káros fogyasztást és elejét vegya a későbbi áringadozásoknak.

Ami a hazai üzemanyagárakat illeti: aki teheti, várjon még a tankolással, mert a nemzetközi áresés csak néhány hetes késéssel jelentkezik a mi kútjainknál.