Az 1994 és 2003 közötti évi átlagos 1062-ről 2015 és 2024 között 1350-re emelkedett a 35 Celsius-fok fölötti csúcshőmérsékletű napok száma a világ 43 legnépesebb városában. Madridban átlagosan 47 napon lépi át 35 fokot a csúcshőmérséklet a korábbi 25-tel szemben, de még a hűvösnek számító Londonban is megduplázódott a 35 foknál forróbb napok száma. Kairóban és Bagdadban pedig egy hónappal hosszabb ideig tartó extrém kánikulával kell számolni napjainkban.

„Mindenhol érezhető a növekedés: Rómában és Pekingben megduplázódott ezen napok száma, míg Manilában megháromszorozódott az ilyen forró napoknak a mennyisége” – mondta az InfoRádióban az ELTE meteorológiai tanszékének doktorandusza. Szabó Péter jelezte, hogy a '70-es, '80-as évek előtt a '40-es, '50-es években voltak már hőhullámok Magyarországon, de a számuk és az intenzitásuk jelentősen elmaradt a mostanitól.

A Másfél Fok szakportál szerzője szerint az elmúlt évtizedek tendenciája folytatódhat a jövőben is. „A jelenlegi átlagértéknek a sokszorosa várható a jövőben, hogyha ezt a pesszimista forgatókönyvet követjük” – hívta fel a figyelmet Szabó Péter, hozzátéve, hogy kibocsátáscsökkentés nélkül, a mostani tendencia folytatásával a jövőben sokkal több ilyen nap várható, akár 6-8 szoros növekedést is jelenthet.

A szakértő kiemelte, hogy a városokban a hőszigethatás tovább romlik a jövőben, a belvárosok jobban felmelegszenek, hiszen az utak és az épületek elnyelik a hőt, különösen éjszaka. „Budapest belterületén sokkal nagyobb a hűtési igény a meleg időszakokban, mint a külvárosban, ahol a növényzet még tud párologtatni és árnyékolással hűteni a környezetet” – ismertette az ELTE doktorandusza.

Az ENSZ novemberi klímacsúcsának otthont adó Brazíliavárosban az ezredforduló környékén átlagosan csak három olyan nap volt évente, amikor 35 fok felett volt a napi átlaghőmérséklet, az elmúlt évtizedben viszont már átlagosan 40.