Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
concept of communication technology or global network, graphic of dotted world map with futuristic element
Nyitókép: Jackie Niam/Getty Images

A világ lakosságának 60 százaléka szerint rossz irányba haladunk

A magyarok 81 százaléka véli úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok az országban – derül ki az Ipsos friss nemzetközi kutatásából. A gazdasági helyzetet is hasonló arányban látja borúsan az ország lakossága.

Az április végén, május elején végzett mérés szerint a magyarok 81 százaléka gondolja úgy, hogy rossz irányba halad az ország. Így továbbra is az egyik legpesszimistább nemzet a magyar, hiszen hasonló arányban látják borúsnak a helyzetüket a japánok, nálunk negatívabban pedig csak Franciaországban, Dél-Koreában és Peruban vélekedik a lakosság.

Az Ipsos által a világon megkérdezettek 63 százaléka válaszolt úgy, hogy rossz irányba tartanak a dolgok. Leginkább az infláció, a bűncselekmények és az erőszak, valamint a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség aggasztja a bolygó lakosságát.

Magyarországon a világátlaghoz és a többi országhoz képest is kiemelkedően aggasztja a lakosságot az egészségügyi ellátás. A megkérdezettek 64 százaléka aggódik emiatt, 11 százalékkal többen, mint egy éve. A magyarok 48 százalékát aggasztja a korrupció, 45 százalékát az infláció, a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség miatt pedig a válaszadók 42 százaléka szorong. A klímaváltozás és a terrorizmus azonban nem aggasztja a magyarokat, az utolsó előtti, illetve az utolsó helyen áll e tekintetben Magyarország az Ipsos által vizsgált országok rangsorában.

A megkérdezett magyarok 83 százaléka az ország gazdasági helyzetét is negatívan látja. E tekintetben is Magyarország az egyik legborúlátóbb a világon. Nálunk negatívabban csak Franciaország, Dél-Korea és Japán lakossága vélekedett országa gazdaságáról.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Kedden választ Amerika. Bár Donald Trump még marad két évig az elnöki székben, és a szenátusi székeknek is csak a harmada van játékban, a félidős kongresszusi választáson újraválasztják a szövetségi törvényhozás alsóházának egészét. A 435 tagú képviselőházban ugyanis csak két évre szól a politikusok mandátuma, így a hat évre, egymáshoz képest elcsúsztatva megválasztott szenátorokhoz képest élesebben tükrözi a pártok aktuális erőviszonyait és a közhangulatot. Trump második ciklusának közepére az amerikai közvélemény a Fehér Házat és a Kongresszust is irányító republikánusok ellen fordult, így a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a demokraták megszerzik az alsóházi többséget. De az sem mindegy, hogy öt, tíz vagy akár harminc fős lesz a fölényük. Mutatjuk, mely csatatereken dőlhet el a képviselőház sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×