Infostart.hu
eur:
389.84
usd:
332.54
bux:
109299.29
2025. december 18. csütörtök Auguszta
female lab technician doing research with a microscope in the lab. coronavirus
Nyitókép: appledesign/Getty Images

Simon Gergely: a szervezetben felhalmozódó káros TFA a vizeinkben és a borainkban is jelen van

A PAN Europe jelentése szerint a hagyományosan termesztett szőlőből készült borok 94 százalékában akár nyolc különböző növényvédőszer-maradvány is kimutatható. Az InfoRádióban nyilatkozó vegyianyag-szakértő szerint egyes anyagok a hormonkárosító, illetve genetikai károsodást okozó hatásuk miatt veszélyesek.

A PAN Europe növényvédő szerekkel foglalkozó szakmai civil szervezet évek óta próbálja felhívni arra a figyelmet, hogy az úgynevezett örök vegyi anyagok, amelyek használatát Európa-szerte próbálják megszüntetni, növényvédő szerekben is jelen lehetnek. A bomlási termékük az úgynevezett TFA, ami a mérések szerint egyre több felszíni és talajvízben kimutatható. Most a szervezet azt találta, hogy a 2017-es mérésekhez képest több mint kétszeresére nőtt a borokban található koncentrációja, és a felszíni, illetve az ivóvízvizsgálatok eredményei szerint Európa-szerte több mint a százszorosára nőtt a mennyisége.

„Jól látszik az az egyre nagyobb probléma, hogy az anyag földúsul a környezetben. Az elmúlt évtizedekben kezdtük el használni ezeket a típusú növényvédőszereket, amelyek maradványainak folyamatosan növekszik a jelenléte. A TFA nem bomlik tovább, hanem nagyon sokáig megmarad a talajvízben, lesüllyed a rétegvizekig is akár. Az anyagot korábban ártalmatlannak tartották, de egyre több tudományos bizonyíték van rá, hogy kockázatot jelenthet az egészségünkre, ezért is különösen aggasztó, hogy továbbra is használunk ilyen növényvédő szereket. TFA egyébként az úgynevezett fluorozott gázokból is keletkezhet, ám az, hogy a bioborokban sokkal alacsonyabb koncentrációt találtunk, mégiscsak arra utal, hogy a növényvédőszerek lehetnek a fő forrásai” – fogalmazott Simon Gergely, a PAN Europe vegyianyag-szakértője.

A perfluorozott anyagokat azért próbálják tiltani, mert felhalmozódnak az élő szervezetekben, az emberben is, nem bomlanak le, és különböző hormonkárosító, genetikai károsodást, fejlődési rendellenességet okozó hatásai vannak. A TFA-t is ilyen típusú kockázatokkal hozta összefüggésbe a német hatóság.

Simon Gergely elmondása szerint a vizek védelme miatt is nagyon fontos lenne, hogy egyrészt a perfluorozott, PFAS-típusú peszticideket is próbálják meg minél hamarabb kivonni a forgalomból, illetve a TFA-ra is legyenek mindenhol szigorú határértékek, annak megakadályozására, hogy tovább dúsuljon a környezetben.

Magyarországról a PAN Europe egy tokaji sárgamuskotályt, illetve egy villányi kékfrankost vizsgált, utóbbiban gyakorlatilag dupla annyi TFA-t mértek, mint a fehérborban. Hasonló értékeket találtak Európa-szerte is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rejtély: megrongálódott Robert Fico gépe Brüsszelben
Tudósítónktól

Rejtély: megrongálódott Robert Fico gépe Brüsszelben

Az incidens során sem az utasok, sem a személyzet nem került veszélybe, a repülőgépet azonban biztonsági okokból ideiglenesen földre parancsolták. Robert Fico ennek ellenére részt vett a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásáról szóló szerdai esti csúcstalálkozón.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
Így válhatnak pénztemetőből a városfejlesztés motorjává az önkormányzati helyiségek

Így válhatnak pénztemetőből a városfejlesztés motorjává az önkormányzati helyiségek

A nem lakáscélú önkormányzati helyiségekkel kapcsolatos gazdálkodás problémáiról és az abban rejlő lehetőségekről szóló hétrészes cikksorozatunk korábbi részeiben részletesen feltártuk az önkormányzati helyiséggazdálkodás helyzetét. Bemutattuk a fővárosi szinten közel 20 ezer ingatlant számláló portfólió hasznosításának nehézségeit, és rávilágítottunk arra a paradoxonra, hogy az ingatlangazdálkodás számos településen bevételtermelés helyett jelenleg veszteséget generál. Ugyanakkor a hazai jó gyakorlatok világosan mutatják: proaktív megközelítéssel a sokszor tehernek tekintett ingatlanvagyon a városfejlesztés és a bevételtermelés egyik központi motorjává válhat. Cikksorozatunk utolsó két részében bemutatjuk a hatékony működés hatpillérű modelljét. E cikk három területre fókuszál: városfejlesztési célokhoz igazodó stratégiai tervezésre, adatvezérelt portfólió kialakítására, valamint rugalmas szabályozási keretre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×