Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Nyitókép: Facebook/Alpes Encheres

Meglepő, milyen véget ért a titokzatos kincs árverése

A becsült 150 ezer eurós (55 millió forintos) bevétel töredékéért, 25 ezer euróért (9,3 millió forintért) kelt el a Mont Blanc-on tíz éve talált titokzatos kincsnek az a része, amely a felfedezőjét illette. Az árverést szerdán tartották a franciaországi Chambéry-ben.

Az értékes drágaköveket - smaragdokat, zafírokat és rubintokat - tartalmazó fémdobozra a Bossons gleccseren bukkant rá egy túrázó 2013-ban. A Raphael nevű francia fiatalember átadta a rejtélyes dobozt a hatóságoknak, akik nyomozást indítottak a kincs tulajdonosa után. A kutatás nem hozott eredményt, bár felmerült, hogy az Air India légitársaság 1966-ban a Mont Blanc-on lezuhant repülőjének egyik utasa lehetett a tulajdonos, ugyanis a drágakövek egy Made in India feliratú zsákocskában voltak. A szerencsétlenség, amelyet senki sem élt túl, a légitársaság 117 utassal Mumbaiból New Yorkba tartó járatával történt.

2013-as videó a kincs megtalálásáról:

A francia törvények szerint, ha nincs meg a tulajdonos, a talált kincs a felfedező és a helyszín (Chamonix) között egyenlő arányban oszlik meg.

Eric Fournier, Chamonix polgármestere elmondta, hogy több tucatnyi állítólagos örökös igényét kellett kivizsgálni, akik meg akarták szerezni a drágaköveket.

A "Bossons-i kincset" szerdán bocsátották árverésre. A drágakövek becsült értékét 300 ezer euróban határozták meg. A szerdai árverésen a megtaláló részéből azonban alig több mint 25 ezer euró folyt be.

Korábban néhány drágakövet Chamonix kristálymúzeumában állítottak ki. A város polgármestere szerint ugyanis a kincsnek történelmi jelentősége van. Mint mondta, a tragédia után előkerült drágakövek felidézik a történteket, és az áldozatok emlékét.

A kincset felfedező Raphael 2020-ban egy interjúban arról beszélt, hogy a részesedését szeretné lakása felújítására fordítani.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×