eur:
392.93
usd:
363.41
bux:
72351.87
2024. július 4. csütörtök Ulrik
Nyitókép: Pixabay

Itt a megoldás a poloskainvázió ellen

Minden egyes, veréb méretű énekesmadár 1 kiló rovart pusztít el, amíg Magyarországon tartózkodik, ha olyan körülményeket teremtenénk, hogy több fészkeljen nálunk, biológiai úton lehetne védekezni például a poloskainvázió ellen.

Ha sokkal több bokorlakó énekesmadár - mint a barátposzáta, a kis poszáta, a fülemüle vagy a vörösbegy - élne Budapesten, akkor biológiai úton lehetne védekezni a poloskainvázió ellen - mondta az InfoRádióban Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

Ezeknek a madaraknak a tápláléklistájában szerepelnek a poloskalárvák. Ebből következik, hogy

a településeinken az eddigiektől alapvetően eltérő közpark-, közterületgondozás kellene,

valódi, a madarak számára menedéket nyújtó búvó- és fészkelőhelyet biztosító növények telepítésével, mert a közparkokban most divatos bokrokban egyetlen énekesmadár sem tud fészkelni.

Vannak olyan növényfajok, amelyek ráadásul tövisesek, vagyis a rongálástól megvédik magukat, ilyen a hazai fajok között a kökény, amely tavasszal hihetetlen virágpompába borul, így a beporzó rovarfajok megmaradását is segíti. Ilyen a tűztövis is, amelynek a bogyói a télen itthon maradó madarak számára táplálékot is biztosítanak - mondta Orbán Zoltán.

A szakember hangsúlyozta, hogy rengeteg ilyen növényfajta van, tehát

nem a biológiai háttér hiányzik, hanem gyakran az ilyen jellegű ismeretek hiánya, ami oda vezet, hogy kiüresedik a környezetünk,

sokkal kevesebb énekesmadárral találkozunk, mint amennyi a környezetünkben, lakott lehetne, ha ennek a feltételeit megteremtenénk.

Ezek a madarak inkább bokrokban, vagy a bokrok és a talaj találkozásánál lévő aljnövényzetben fészkelnek, nem pedig a fákon. Ha ilyen sűrű, fészkelésre alkalmas bokrokból több lenne lakott területeken, akkor jelentősen nőne a bokorlakó énekesmadarak száma is.

Minden egyes, veréb méretű énekesmadár nagyjából 1 kiló rovart pusztít el, amíg Magyarországon tartózkodik,

és ez nem csak a kellemetlen poloskákra vonatkozik, hanem a súlyos, akár halálos betegséget terjesztő szúnyogfajokra is, melyekből egyre több érkezik Magyarországra is a klímaváltozás következtében. Ezek a szúnyogok nagyon gyakran a nappalt bokrokban, az aljnövényzet között töltik, az ott élő madarak ritkítanák a számukat, így sokkal kevesebb szúnyogirtásra, kémiai gyérítésre lenne szükség - hívta fel a figyelmet a szakember.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.05. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×