Infostart.hu
eur:
365.78
usd:
315.11
bux:
149434.45
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett

Jobb a levegő minősége, mint a vízé?

A Gallup 140 országra kiterjedő felmérésének eredménye szerint az emberek a legtöbb országban jobbnak értékelik a levegő minőségét élőhelyükön, mint az elérhető víz minőségét. Magyarországon a két adat nagyjából megegyezik.

A világ számos országában természetesnek veszik az emberek, hogy tiszta levegőt lélegezhetnek be, és tiszta vizet ihatnak. Ám jelentős azoknak az országoknak a száma is, ahol mindkét, az élet alapvető feltételének minősített tényező csak korlátozottan érhető el.

Országonként mintegy ezer felnőtt válaszadót kérdezett meg a Gallup abban a 140 államra kiterjedő felmérésben, amelynek eredményei szerint Európa kivételével globálisan jellemző, hogy az emberek élőhelyükön jobbnak tartják a levegő, mint a víz minőségét.

A nemzetközi mutató szerint a megkérdezettek 75 százaléka elégedett a levegő minőségével, és 68 százalék a vízével, míg Európában az adatok szerint a helyiek 79 százaléka tartja jónak a vízminőséget, és 75 százaléka a levegőminőséget.

Az amerikai kontinensen a lakosok 78 százaléka elégedett a levegő, és 73 százaléka a víz minőségével. Ázsiában a levegőt jónak minősítők aránya 84, a levegőt megfelelőnek tartók aránya 78 százalékos. A volt Szovjetunió, valamint a Közel-Kelet és Észak-Afrika területén a levegővel elégedettek aránya 68 százalékos, míg az előbbi régióban 61, az utóbbi esetében 63 százalékos a vízminőséggel megelégedők aránya.

A két mutató között a legnagyobb különbsége a Szahara alatti afrikai övezetre jellemző: a területen 78 százalékos a levegő minőségével elégedettek aránya, de a víz minőségét csak 51 százalék tartja megfelelőnek - számol be az ELTE TÁTK hírlevele.

Az eredmény szerint európai és ázsiai országokban élnek azok, akik a legnagyobb arányban elégedettek élőhelyük levegőminőségével. Írország, az Egyesült Királyság és Németország, valamint Kambodzsa, Banglades, Szingapúr, India és Tádzsikisztán, továbbá Ausztrália és Új-Zéland azok az országok, ahol a megkérdezettek több mint 90 százalékos arányban elégedettségüknek adtak hangot.

A skála két végén

Találni ugyanakkor olyan európai és ázsiai országokat is, amelyek a skála másik végére kerültek. A hongkongiak a legkisebb, 30 százalékos arányban elégedettek csak a levegő minőségével, míg Máltán a válaszadók 47 százaléka vélekedett ugyanígy. E két államon túl, az összesítés szerint alacsony (55 százalék alatti) az elégedettek aránya Ukrajnában, Oroszországban, Albániában, Libanon, Angola és Haiti területén, továbbá Irakban.

A vízminőséget illetően az Egyesült Királyságban (97 százalék), Németországban (96 százalék), Svédországban (96 százalék), Dániában (96 százalék) és Szingapúr területén (95 százalék) majdnem általános annak jó megítélése. A lakosok szintén 90 százalék feletti arányban elégedettek Finnország, Ausztria, Hollandia, Ausztrália, Luxembourg és Uruguay területén is.

A vízminőséggel legkevésbé elégedett országok zömmel a Szahara alatti afrikai övezetből kerültek ki. Kongóban a legrosszabb, 24 százalékos az érték. 30 százalék körüli az elégedettek aránya Sierra Leone, Haiti és Irak területén, de Gabon, Tanzánia, Togo, a Közép-Afrikai Köztársaság és Ukrajna esetében is alig haladja meg az arány a 40 százalékot.

A Gallup kutatói a magyarokat is megkérdezték, akik az európai átlaghoz közeli arányokban minősítették jónak hazánk levegő és víz minőségét. Magyarországon a megkérdezettek 77 százalékos arányban minősítették jónak a víz minőségét, és 78 százalékos arányban értékelnek jónak a levegő minőségét.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: nagyobb potenciál van a közép-európai együttműködésben

A közép-európai országok közötti együttműködés erősítésében nagyobb potenciál rejlik, mint amennyit eddig kihasználtak - jelentette ki a magyar miniszterelnök csütörtökön Pozsonyban, a visegrádi négyeknek (V4) Írország részvételével a pozsonyi várban tartott kormányfői találkozója után.
Ugrik az olajár - Mi történik a tőzsdéken?

Ugrik az olajár - Mi történik a tőzsdéken?

A közel-keleti konfliktus újbóli fellángolása és az amerikai inflációs adatok nyomták rá a bélyeget csütörtökön a tőzsdei hangulatra. A brent olaj ára már tegnap átlépte a hordónkénti 100 dolláros szintet, ma pedig folytatódott a rali, és a WTI is 100 dollár fölé került, miközben a friss amerikai termelői inflációs adat megnövelte annak az esélyét, hogy a Fed a jövő héten kamatemelés mellett dönt. Ezeken felül a várakozásokkal összhangban kamatemelésről döntött ma az EKB. Ami a konkrét tőzsdei eseményeket illeti, Ázsiában estek ma a piacok, Európában az oldalazást esés váltotta fel az amerikai inflációs adatok érkezését követően, és Amerikában is lefordulást láthattunk. Idehaza volt izgalmas sztori, hiszen a Mol bejelentette, hogy pontosan mikor és mekkora osztalékot fog fizetni a 2025-ös év után; a bejelentést követően kilőtt az olajcég árfolyama. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztáció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×