A Chicagói Egyetem készített felmérést a témában, és arra jutott, hogy átlagosan csaknem 50 decibeles a zaj a kórtermekben, holott - az Egészségügyi Világszervezet előírásai szerint - nem szabadna 30-40-nél erősebbnek lennie, néha pedig 80-ra is felmegy, ami már egy láncfűrész "sivalkodásával" vetekszik. A felmérést 100 egyágyas szobában végezték, ágyszomszéd betegek tehát nem "zavartak bele" az eredménybe.

A zaj egyáltalán nem közömbös a gyógyulás szempontjából. A tanulmány szerzői szerint a betegek nagyjából egy órával kevesebbet alszanak a kórházban, mint otthon, ráadásul rosszabbul: alvásuk felületesebb, "gyenge minőségű". Emiatt gyógyulásukhoz hosszabb idő kell.

Más orvosi vélemények szerint az otthoninál rövidebb és rosszabb alvás nemcsak a nagyobb zajnak tudható be, hanem a beteg betegségének is, ráadásul ahhoz, aki súlyosabb beteg, gyakrabban térnek be ápolók ellenőrzésre vagy gyógyszer beadása végett, ezért kevésbé zavartalan a nyugalma, és zajosabb a környezete, mint egy enyhébb kórságtól szenvedőnek.