Az Angol Közegészségügyi Intézetben Krishnan Bhaskaran vezetésével azt vizsgálták, hogy a hideg idő beálltával növekszik-e a szívrohamok gyakorisága. Azt már korábban igazolták, hogy télen több szív- és érrendszeri beteg hal meg, mint a nyári időszakban, de a kórházba kerülő infarktusesetek számáról eddig nem voltak adatok.

Négy évre vonatkozólag átnézték azt a nyilvántartást, mely Anglia és Wales valamennyi gyógyintézetének adatait összesítette. Az infarktuseseteket föltüntető MINAP-statisztika alapján 2003 és 2006 között 840 101 beteget vettek fel.

A munkacsoport arra volt kíváncsi, hogy az átlagos napi hőmérséklet egy foknyi változása a következő 28 nap során változtat-e az infarktusesetek előfordulási gyakoriságán. Figyelembe vették a hét napjainak, az ünnepnapoknak, az influenzás időszakoknak, a légszennyezettségnek és a páratartalomnak az esetleges módosító hatását is.

A hőmérséklet egy fokos csökkenése két százalékkal növelte a szigetországban egy hónapon belül kórházba szállított infarktusos betegek számát. A lehűlés kedvezőtlen hatása főleg az első két hétben érvényesült. Azt is megfigyelték, hogy a 75-84 éves emberek és a már korábban is szívpanaszok miatt kezelt betegek fokozottan veszélyeztetettek.

A melegedés nem okozott több infarktust. A tanulmányt közlő Angol Orvosi Hetilap vezetői a kiemelten fontos tanulmányhoz szerkesztőségi közleményt is írattak. Paola Michelozzi és Manuela De Sario olasz kutatók ebben hangsúlyozzák, hogy az angol eredmények egyeznek a 2003-ban Párizsban tapasztalt eseményekkel.

Akkor a francia kánikula veszélyére az egészségügyi hatóságok nem figyelmeztették a lakosságot, ennek drámai következményei voltak: igen sok idős ember halt meg azokban a napokban. A statisztikák viszont azt mutatták, hogy a kórházba szállított infarktusesetek száma a korábbi időszakhoz képest nem növekedett.

"A szívbetegek halálozása a rendkívüli hőségben növekszik, de ez olyan gyorsan történik, hogy nem kerülnek kórházba, sőt általában orvosi kezelésre sem kerül sor" - írják az olasz szakértők.