A tavalyi évvel összehasonlítva 59 százalékról 26 százalékra esett vissza azoknak a nőknek az aránya, akik azt állították, hogy alapos rálátásuk van a családi költségvetésre. A MasterCard kutatói egy olyan összetett indexet hoztak létre, amelynek mutatói többek között azt mérik, hogy mekkora távolság van a férfiak és a nők között bizonyos meghatározott piaci kategóriákban.

A 100 pont alatti összeg egyenlőtlenséget mutat, míg a 100 pont a nemek közötti szocioökonómiai egyenlőséget jelenti. A szaúdi társadalom aktuális indexe 81,41 pont, míg 2009-ben még 88,4 pont volt - számol be az ELTE TÁTK hírlevele.

Figyelemreméltó, hogy a fenti adatokkal szemben egyre nagyobb azoknak a nőknek az aránya, akik döntéshozó pozícióban látják magukat a háztartásban. A 2009-es kutatásban 100 férfira 90 olyan nő jutott, aki egyetértett ezzel az állítással, míg a mostani kutatás vonatkozó aránya szerint 100 férfira 140 hasonlóan gondolkodó nő jut.

Mindeközben a munkaerőpiacon részt vevő nők aránya alig nőtt, a 2009-es 100 férfihoz viszonyított 24 főről 25-re. Ugyanakkor a 2009-es adatokkal összehasonlítva jelentősen csökkent azoknak a nőknek a száma, akik véleményük szerint az átlagjövedelem felett keresnek: 100-ból 29 nő állította ezt 2010-ben, míg 2009-ben 104-en vélekedtek így.

Mindazonáltal, a szaúdi nők a következő 6 hónap gazdasági kilátásait tekintve alig valamivel bizonytalanabbak: 83 pontot értek el a vonatkozó indexen, amelyen férfi társaik 84,3-at kaptak, és amely a foglalkoztatottsági, jövedelmi és életszínvonalra vonatkozó adatokat összesíti.

Csak a középkorúak?

A kutatás szerint a pénzügyi kiadások terén döntési kompetenciával rendelkező, Közel-Keleten élő nők átlagosan 46-55 év közöttiek. Szaúd-Arábiában élők esetében azonban ez az életkor kitolódik, körükben 31 és 55 év közöttiek azok a nők, akik magukat döntési pozícióban érzik.

A Közel-Keleten egyébként hatból négy ország piacán mértek emelkedést azon nők arányában, akik pénzügyi kérdésekben a fő döntéshozónak látják magukat a háztartásban. Katarban például 26,6 százalékra, Kuvaitban pedig 14,5 százalékra nőtt az arányuk. Szaúd-Arábiában ezzel szemben 2,2 százalékkal, az Egyesült Arab Emirátusokban pedig 7,5 százalékkal csökkent a "döntéshozók" aránya a tavalyi adatokhoz képest.