Infostart.hu
eur:
362.93
usd:
324.42
bux:
144157.41
2026. november 9. hétfő Tivadar

Panelfelújítók figyelmébe: ne bántsák a denevéreket és a fecskéket!

A hazai sarlósfecske állomány stabil, de az utóbbi évek panelfelújításai egyre nagyobb problémát okoznak azzal, hogy a természetvédelmi szabályozást figyelmen kívül hagyva a költési időszakban végzett munkák tojásos és fiókás fészekaljak pusztulását okozzák. Pedig erre is van megoldás!

Egyre gyakrabban érkezik bejelentés a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) a fal réseiben, üregeiben költő, és ott lakó denevérek befalazásáról, elpusztításáról vagy elüldözéséről. Mivel mind a sarlósfecskék, mind a denevérek természetvédelmi oltalom alatt állnak, elüldözésük, és különösen az elpusztításuk törvénytelen, a menekülni képtelen fiókák és nappal alvó denevérek befalazása pedig embertelen (és az állatvédelmi törvény értelmében büntetendő) tett.

Meg kell találni a két, látszólag ellentétes érdek közti egyensúlyt, hogy elégedettek legyenek a házukat szigetelni kívánó lakók, és életben maradjanak a védett állatok.
Az MME ehhez kínál megoldást három lépcsős rendszerében:

1. a felújítandó épületek felmérése sarlósfecske- és denevérvédelmi szempontból;
2. a munkák ütemezése;

3. a felújítást követően a fészkelőhely-vesztés ellensúlyozása mesterséges odúkkal.

Több lehetőség is van, hogy segítsük ezeknek a madaraknak a túlélését. Mind a sarlósfecskének, mind a denevérnek helyezhetünk ki műfészket. A sarlósfecskék jól telepíthetőek mesterséges odúkkal. Ezeket a felújítás megkezdése, és a madarak megérkezése előtt kell kihelyezni a szomszédos épületekre, így a költésre érkező sarlósfecskék a közelben találhatnak új fészkelőhelyeket.

A munkák végeztével a megújult házra is felhelyezhetők az odúk, így újabb fészkelőhelyekkel segítve a madarakat. A denevérek esetében a környék házaira vagy fáira kihelyezett mesterséges denevér odúkba történő áttelepítés is járható út, amennyiben a lakott falrések akkorák, hogy oda kesztyűs kézzel be lehet nyúlni, és az állatokat biztonságosan meg lehet fogni.

A sarlósfecskék épp májusban kezdenek költeni, amikor a meleg időjárásnak köszönhetően a felújítások is elkezdődhetnek. Szerencsére ez a faj a többnyire legkésőbb július közepéig befejezik a költést, és a fiókák is elhagyják a fészkeket. Így ahol lehetséges, érdemes a nyár második felére és a kora őszre ütemezni a felújítást. Ebben az esetben a madarak ki tudják reptetni a fészekaljat, és csak a következő évben kell új fészkelőhelyeket keresniük

Egy másik megoldás, ha a munkálatokat tavasszal, áprilisban vagy május elején kezdik el, amikor a sarlósfecskék még nem érkeztek meg (késői tavaszi vonuló faj) vagy nem kezdtek el költeni. Ilyenkor már a denevérek is aktívak, így eltávolításuk és mesterséges denevér odúkba telepítésük az állatok kímélete mellett megoldható.

Ebben az esetben a fecskéknek - mivel látják, hogy az előző évi fészekhelyek már nem elérhetők számukra - még van idejük új fészeküregeket keresni, amiben a következő pontban foglaltak szerint segíthetjük őket.

Címlapról ajánljuk
Sári Zsolt: a közgyűjteményi béremeléseket egy átalakítási csomag részeként kell kezelni

Sári Zsolt: a közgyűjteményi béremeléseket egy átalakítási csomag részeként kell kezelni

Első körben az ígért béremelésnél kisebb történhet meg a közgyűjteményi dolgozóknál is – a folytatásról Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×