Infostart.hu
eur:
355.74
usd:
312.38
bux:
139919.06
2026. július 2. csütörtök Ottó

Hatvan perc a Földért

Minden ötödik ember úgy érzi, hogy mindennapjai során mindent megtesz, ami lehetőségében áll, hogy ökológiai lábnyomát csökkentse - derül ki egy nemrég közzétett kanadai kutatásból. Igaz, ennél sokkal nagyobb arányban vannak azok, akik erősen motiváltnak érzik magukat a cselekvésre.

A World Wildlife Fund Canada (WWF) által készített felmérés során a kutatók arra kérték a megkérdezetteket, hogy az iskolai osztályzatokhoz hasonló skálán értékeljék környezetvédelmi teljesítményüket. A mintegy kétezer válaszadó részvételével készült kutatás eredményei szerint azonban viszonylag kevesen vannak, akik jelesre értékelnék eredményeiket - számolt be az ELTE TÁTK hírlevele.

Csak mintegy ötből egy válaszadó (18 százalék) ítélte úgy, hogy minden rendelkezésére álló lehetőséget megragad, hogy a mindennapok során csökkentse életvitele a bolygó ökológiájára gyakorolt káros hatásait. Körülbelül negyven százalékuk értékelte "jóra" a teljesítményét, vagyis úgy vélte, igyekszik mindent megtenni, de hiányosságai azért még vannak.

A megkérdezettek alig öt százaléka értékelte teljesen elégtelennek környezetvédelmi erőfeszítéseit, vagyis ennyien vallották be a kérdezőbiztosoknak, hogy nem tesznek semmit a környezet megóvása érdekében.

A kutatás során mindazonáltal a válaszadók többsége cselekvésre motiváltnak minősítette magát. Mintegy 28 százalékuk erősen, 52 százalékuk pedig szimplán motiváltnak érzi magát arra, hogy a saját maga és háztartása ökológiai lábnyomát csökkentse.

A kutatás apropóját a WWF által kezdeményezett Föld órája mozgalom adta, amelyet 2010-ben március 27-ére hirdetetett meg a környezetvédelmi szervezet. A klímavédelmi akcióhoz csatlakozók vállalják, hogy egy órára (este fél 9-től fél 10-ig) lekapcsolják a világítást.

A 2007-ben indult mozgalomhoz tavaly már összesen 88 ország 4000 települése, valamint nemzetközi szinten több százmillió ember csatlakozott. Az akció során olyan nevezetességek borultak 60 percre sötétbe, mint a római Colosseum, a Golden Gate híd San Fransiscóban vagy a Torontóban álló CN Tower.

Magyarországon 2009-ben 67 település, több mint egymillió ember, valamint számos iskola, közintézmény, nagyvállalat és kisvállalkozás vett részt az akcióban. Hazánkban olyan látványosságok világítását kapcsolták le a jó ügy érdekében, mint a tatabányai Turul, a Parlament vagy a Művészetek Palotája.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.02. csütörtök, 18:00
Vasas Gábor
a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója
Az orosz–ukrán konfliktus megmutatta, milyen háborúkra számíthatunk a jövőben – Magyarország erre még nagyon nincs felkészülve

Az orosz–ukrán konfliktus megmutatta, milyen háborúkra számíthatunk a jövőben – Magyarország erre még nagyon nincs felkészülve

Az orosz–ukrán háború megmutatta, hogy a modern konfliktusok elhúzódó anyagháborúkká válnak, amelyekben a győzelmet nem a kezdeti erőviszonyok, hanem a veszteségek folyamatos pótlásának képessége dönti el. Mindkét fél többször is kritikus hiányt szenvedett alapvető fegyverekből és lőszerekből, ami rávilágít arra, hogy a külföldi beszerzés önmagában nem elegendő – a hazai hadiipar fejlesztése létfontosságú. Magyarországon elindult ez a folyamat a lőszergyártástól a Lynx harcjárművekig, de a NATO-tagállamok többségéhez hasonlóan még csak a kezdeti szakaszban tart. Békeidőben kell megteremteni azokat a termelőkapacitásokat, amelyek háború esetén biztosítják az utánpótlást, és amelyekkel az ország a nemzetközi munkamegosztásban is értékes partnerként vehet részt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×