Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Tagad a Madeleine-ügyben gyanúba került pedofil

Tagadja bűnösségét a Madeleine-ügyben gyanúba került, pedofil bűncselekményekért már korábban elítélt brit férfi.

Madeleine McCann, az idén hatéves brit kislány 2007 májusában, negyedik születésnapja előtt néhány nappal tűnt el a dél-portugáliai Praia da Luz egyik üdülőközpontjából. A gyermek - két kisebb testvérével - a szobában aludt, miközben szülei az épülettől nem messze baráti társasággal vacsoráztak.

Az esetet szinte példátlan nemzetközi figyelem kíséri, különösen azóta, hogy a portugál rendőrség 2007 őszén az orvos szülőket, Gerry és Kate McCannt nyilvánította gyanúsítottá az ügyben. A gyanúsítást tavaly nyáron - érdemi bizonyítékok hiányában - feloldották, a gyermeknek azonban azóta sem lelik nyomát.

A család két brit detektívet - egykori hivatásos rendőrnyomozókat - bízott meg a portugál rendőrség által már feladott kutatás folytatásával. A nyomozók figyelmének középpontjába került néhány hete a 64 éves Raymond Hewlett, aki korábban gyermekkorú lányok elrablásáért és megerőszakolásáért háromszor is megjárta a börtönt.

A gégerákban szenvedő Hewlett - német feleségével és hat gyermekével együtt - jelenleg Németországban él, de a népes család Madeleine eltűnésének idején a portugál üdülőhely környékén vándorolt egy lakóautónak átalakított teherautóval, alkalmi keresményekből tengődve.

Hewlettet a brit nyomozók megpróbálták megszólaltatni - ez annál is inkább sürgős lenne, mert a képbe került egykori pedofil elítéltnek orvosai szerint hetei vannak hátra -, ám ezt ügyvédje nem tette lehetővé.

A Sunday Mirror című vasárnapi brit bulvárlapnak azonban most Hewlett részletes interjút adott, amelyben leszögezi: soha nem látta Madeleine McCannt, csak a tévében és a kiragasztott plakátokon. Járt ugyan Praia da Luzban, de legutóbb 2002-ben, vagyis öt évvel a gyermek eltűnése előtt. Hozzátette: hajlandó akár hazugságvizsgálatnak is alávetni magát.

A lap szerint Hewlett beszámolója ellentmond annak, amit egy ismerőse állít. Peter Verran, a brit hadsereg egykori katonája, aki Marokkóban találkozott Hewlettel nem sokkal az eset után, azt mondja: Hewlett maga ismerte be neki, hogy 2007 májusában, a kislány eltűnésének idején járt Praia da Luzban és környékén. Éppen Marokkóban vélték többen is látni Madeleine-t, és annak idején elterjedt vélekedés volt, hogy a kislányt a kiterjedt marokkói gyermekszexipar megrendelésére rabolhatták el.

Hewlett azonban a brit lapnak kijelentette: biztos abban, hogy Madeleine eltűnésének idején csaknem száz kilométerre volt az üdülőközponttól. Erre ugyan nem emlékszik határozottan, de kifejti: a gyermeknek egy csütörtöki napon veszett nyoma, és ő azokban az időkben "minden csütörtökön" egy Vila Real de Santo Antonio nevű településen volt. Erre alibije is van, egy ismerős ugyanis éppen aznap videofelvételt készített róla és a családról; a filmet a Mirror újságírói látták is. Hewlett mindazonáltal nem hajlandó elárulni az ismerős nevét, mondván: nem akarja őt is "belerángatni" az ügybe.

A 45 kilóra lefogyott, utolsó heteit élő férfi a beszámoló szerint "a fájdalomtól rázkódva" ismételgette: "Nem én öltem meg a McCann-lányt".

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×