Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Most mindent megtudhat a zsokékról

Tudta, hogy az Egyesült Államokban évente átlagosan két lovas hal meg a versenypályán? A zsokék élete misztikus, távoli világ, melyet lehetetlen megismerni a győzelmet követő sajtóinterjúk alatt. A lovas száguldás szerelmeseinek azonban nem kell tovább várniuk: immár ők is bekukkanthatnak a lóversenyzés lenyűgöző színfalai mögé.

Július 3-ától hét zsoké mindennapjait követhetjük nyomon az Animal Planet új dokumentum-sorozatában. 68 évvel ezelőtt az Oak Tree versenypályán aratta utolsó győzelmét a legendás amerikai Seabiscuit.

Most hét újabb ló - és kis termetű, ám annál nagyobb egóval bíró lovasa - szeretne történelmet írni ugyanezen a pályán. Olyan világ ez, amelyben az ellentétek kibékíthetetlenek, a kötelékek elszakíthatatlanok, a kockázat és veszély pedig felmérhetetlen.

A sorozatban a futamok hőseinek, a mindenre elszánt zsokéknak hétköznapjai tárulnak elénk.
Olyan szupersztárok mesélnek, akiknek a siker mércéje az, hogy ki tudják-e ütni társukat a nyeregből.

A napi futamok száma elérheti a tízet, a kockázat pedig számottevő: évente átlagosan két lovas veszti életét az amerikai lóversenyeken. A hajtóknak futam előtt sokszor csak 10 percük van, hogy megismerkedjenek a számukra kiosztott állattal - miközben mindkettőjük élete a másikon múlik.

A kamerák nem csupán az öltözőkbe, de a hajtók otthonaiba is bebocsátást nyernek. Részesei lehetünk a sportemberek fizikai és érzelmi felkészülésének. A futamok túlfeszítik a résztvevők idegeit: minden évben történik legalább egy komoly baleset, melyben ló vagy lovas - vagy akár mindkettő - életét veszti.

A mentőautó motorja folyamatosan jár a verseny alatt, hogy az orvosok szükség esetén késlekedés nélkül indulhassanak. A lelátó közönsége így nem csak azért izgul, hogy ki lesz a befutó, de lélegzetvisszafojtva figyeli azt is, hogy minden versenyző épségben ér-e célba.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×