Húsvétkor leginkább a csokitojás és a csokinyúl kerül a kosarakba az áruházak édességpolcairól. Az ünnepi időszak 2-3 hete alatt a fogyasztók mintegy 900 tonnányit vásárolnak a szezonális figurás édességből, amelyekre összesen 2,2 milliárd forintot költenek. A tavalyi húsvéti szezon új trendet állított fel az édességkedvelők elvárásaiban, hiszen a mérleg nyelve a magasabb kakaótartalmú, minőségi termékek irányába billent, szemben az olcsóbb, alacsonyabb minőségű bevonó masszából készült ünnepi édességekkel.

A korábbi évekkel ellentétben, a tavalyi húsvéti szezonban a fogyasztók 491 tonna csokoládéból és csak 413 tonna bevonó masszából készült édességet vásároltak, vagyis az értékesített mennyiség 55 százalékát már a csokoládé termékek tették ki. A csokoládé szerepe tovább nőtt a vásárlások értékében is, hiszen a húsvéti édességekre fordított összeg 72 százalékát, azaz mintegy 1,6 milliárd forintot a csokoládéból készült édességekre költöttünk, igaz, ezek lényegesen drágábbak a bevonónál.

A csokoládé és a bevonó közötti legfontosabb különbség, hogy az utóbbi nem tartalmaz kakaóvajat, ezt egy speciális növényi zsírral helyettesítik. Ezért bár a színe hasonlít a csokoládéhoz, de az ízben egyértelműen felfedezhető a különbség.

Arányos mennyiségben a csokoládé, örömet szerző és egyben az egészséget előmozdító táplálék, fogyasztása nem fenyeget az elhízás veszélyével. A csokoládé könnyen és gyorsan felszívódó értékes tápanyagokat, számottevő energiát tartalmaz.

Az édességek csomagolásán kötelező feltűntetni azt, hogy a figura kakaómasszából, azaz csokoládéból, vagy bevonó masszából készült. Tehát a kakaós tejfigura, vagy a tejbevonó massza nem nyújtja az igazi csokoládé ízt.