Minderről a fenntartható fejlődésért küzdő brit szervezet, az Új Gazdaság Alapítvány számolt be.

Közleményük nyomán Vida Gábor akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóintézetének professzora az InfoRádióban azt mondta: az ökológiai hitel évről évre halmozódik, és minél nagyobb, annál hamarabb jön el az az idő, amikor "meg kell fizetni az árát". Szerinte a folyamat vége ökológiai és társadalmi katasztrófa lesz.

A folyamatot az úgynevezett ökológiai lábnyom segítésével mutatta be. Mint mondta, kiszámolták, hogy egy átlagember élelmezéséhez, szükségletei kielégítéséhez mekkora földterületre van szükség. Ehhez hozzáadták azt is, amekkora a termelés során felhalmozott szemét eltűntetéséhez kell.

Ez csak egyetlen ember ökológiai lábnyoma, ha ezt beszorozzuk a föld lakosságával, akkor megkapjuk az egész emberiségét.

Ez utóbbi már a '80-as évek végén meghaladta a Föld teljes területét. Az idén pedig már háromnegyed év alatt elhasználtunk annyi energiát, amennyit egész évben lehetett volna - mondta a professzor.

A természeti tőke így folyamatosan fogy, és nem tud újratermelődni. Vida Gábor szerint sokan azt gondolják, hogy a tudomány majd megoldja ezt a problémát, a tudomány azonban nem tud választ adni erre a kérdésre.

Mint mondta, ezt fokozza az is, hogy a világgazdaság számos értelmetlenséget művel. Magyarországra például egyszerre hoznak be fokhagymát Kínából, és visznek ki hazai terméket más országokba. A szállítás természetkárosító hatását viszont senki nem fizeti meg.