Címke: háború (5215 cikk)

Oroszország irányított légibombákkal mért csapást csütörtökön nap közben Ukrajna második legnagyobb városa, a keleti országrészben lévő Harkiv központjára. Az eddigi adatok szerit 33 ember megsebesült a támadásban – közölte Oleh Szinyehubov megyei kormányzó.

Miközben már több, mint mint két éve folyik a háború és Ukrajnában először tört ki országos tiltakozáshullám Volodimir Zelenszkij elnök kormányzása ellen, Isztambulban ismét tárgyalóasztalhoz ültek Moszkva és Kijev képviselői.

A hadsereg főparancsnoka több légvédelmi rendszert és rakétát kér a nyugati szövetségesektől, valamint a Biden-korszakban bevezetett, orosz katonai célpontok elleni mélységi csapásokat tiltó korlátozások feloldását - közölte a Washington Post.

Lezuhant az ukrán légierő egyik Mirage 2000-es típusú vadászgépe az északnyugati Volinyi területen kedden este.

Ahogy Oroszország felpörgeti a csapásmérő drónok gyártását és áttér a koncentrált, tömeges támadásokra, úgy váltanak taktikát az ukrán védők is. A hangsúly egyre inkább a drónvadász robotokon van.

Az ukrán Oktatás Minőségének Állami Szolgálata által végzett ellenőrzések szerint az elmúlt két évben több mint 50 ezer, 25 év feletti férfit zártak ki a felsőoktatási intézményekből. Az adatok a 2024–2025-ös tanévekben végzett átfogó vizsgálatok eredményei, amelyeket a hadiállapot miatt vezettek be az országban.

A tervek szerint a héten Isztambulban tárgyal az orosz és az ukrán delegáció a háborút érintő legfontosabb kérdésekről. Seremet Sándor, az Eurázsia Központ és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádióban elmondta: a találkozón inkább technikai részletekről egyeztethetnek a felek, az elmúlt időszak fejleményei alapján kevés az esély arra, hogy közeledjenek egymáshoz az álláspontok.

Egyre több orosz drón jut át az ukrán légvédelmen. Az iráni tervezésű (Sahed), ma már orosz gyártású Gerany kamikaze drónokat tömegesen vetik be, és mostanra – a támadótaktika módosítása nyomán – jelentősen megnőtt a sikeres becsapódások aránya.

Moszkva folyamatosan fejleszt, amihez Kijevnek is alkalmazkodnia kell.

Néhány békítő kezdeményezés ellenére a háború folytatódik, a menete és az intenzitása nem csökken, amit jól bizonyít, hogy az elmúlt hetekben az oroszok által bevetett drónok és rakéták száma rekordokat döntött – mondta az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. A posztszovjet térség szakértője szerint elképzelhető, hogy az oroszok már beérnék a teljes Donbasz bevételével, ettől viszont nagyon messze vannak.

Az orosz ellenőrzés alatt álló Krím félsziget hatóságai pénteken közölték, hogy hírzárlatot rendeltek el az ukrán drón- és rakétatámadások és szabotázsakciók megelőzésére.

Az Európai Unió jóváhagyta eddigi egyik legszigorúbb szankciós csomagját Oroszország ellen – jelentette be Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő az X-en pénteken. Ez au EU 18. szankciós csomagja az ukrajnai háború kezdete óta.

Oroszország és Ukrajna újabb háborúban elesett katonák holttestét adta át egymásnak az isztambuli megállapodás részeként – jelentett be csütörtökön a Kreml egy illetékese.

A Nyugat gyakorlatilag teljeskörű háborút vív Oroszország ellen, így Moszkvának is ennek megfelelő választ kell adnia – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke, hozzátéve: akár megelőző csapások is szükségessé válhatnak.

Szíria ideiglenes elnöke azzal vádolta meg Izraelt, hogy szándékosan igyekszik háborús konfliktusba sodorni országát. Az államfő csütörtök hajnali televíziós beszédében hangsúlyozta: Szíria nem fog belesétálni az izraeli vezetés által állított csapdába.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán kijelentette: arra számít, hogy az új ukrán kormány olyan intézkedéseket hoz, amelyek hat hónapon belül 50 százalékra növelik az ukrajnai gyártású fegyverek arányát.

Jelen állás szerint hivatalosan Németországnak egyedül kellene viselnie Ukrajna támogatásának terhét, mert egyetlen más NATO-tagállam sem tett konkrét bejelentést arról, hogy Donald Trump amerikai elnök kérésének megfelelően fegyverekkel segítené a hadban álló országot.

Az orosz haderő legalább szeptemberig folytathatja azt a stratégiát, hogy elmegy a falig, kihozza a maximumot a hadműveletekből, és az orosz elnök annak fényében dönthet a következő célokról, hogy addig mit érnek el a fronton – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője. A biztonságpolitikai szakértő arról is beszélt, milyen fegyvereket kaphat a továbbiakban Ukrajna, valamint kitért arra is, mennyi esély van arra, hogy ötven napon belül tűzszünet legyen.

Az amerikai elnök és a Washingtonban tárgyaló NATO-főtitkár közösen jelentette be, hogy Ukrajna nemcsak légvédelmi fegyvereket kaphat, hanem olyanokat is, amelyekkel az orosz hátországot támadhatja.

Donald Trump Oroszországnak címzett hétfői ultimátuma és az Ukrajnának ígért új fegyverszállítmányok csak a háború „meghosszabbítására” fogják ösztönözni Kijevet – jelentette ki kedden az orosz elnöki szóvivő.