eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Tarsoly Csaba vádlott a tárgyalóteremben az ellene és társai ellen indított büntetőper tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken 2016. október 13-án. Az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére. A Tarsoly Csabát, a Quaestor-cégcsoport volt elnök-vezérigazgatóját érintő cselekmények száma a vád szerint 753 rendbeli.
Nyitókép: MTI/Marjai János

Bírósági ítélet a volt Quaestor-vezér, Tarsoly Csaba ügyében

Az üzletembert 250 óra közmunkára ítélte a bíróság közokirat-hamisítás matt. A milliárdos sikkasztás ügyében azonban még sokáig nem lesz döntés.

250 óra közmunkára ítélte a bíróság a 2015-ben totális pénzügyi csődbe jutott, s ügyfelek ezret megkárosító Quaestor befektetői cégcsoport vezérét, Tarsoly Csabát – írja a Blikk.

Az ítélet szerint azzal, hogy a milliárdos vállalkozás bedőlése előtti napokban egy közmunkásként dolgozó, korábban már büntetett, csak 8 általánost végzett strómant próbált a cég élére maga helyett kinevezni, közokirat-hamisítást követett el. Az üzletember ellen két eljárás indult, a lényegesen súlyosabb megítélésű, mintegy 77 milliárdos kárt okozó sikkasztási bűncselekmény ügyében még hosszú hónapokig tart a tárgyalás.

A Pesti Központi Kerületi Bíróságon hétfőn született az első fokú ítélet. Bár Tarsoly Csaba és védője állította, semmit nem akart a személycsere által megúszni a vádlott, szó nem volt vagyonkimentési kísérletről, pusztán azért ruházta át a két cég vezérigazgatói jogát, mert a cég tanácsadója 2015 márciusában ezt javasolta, tekintettel arra, hogy várható volt Tarsoly őrizetbe vétele, s akkor legyen, aki a céget irányítja.

A választás O. Bélára esett, aki korábban már volt büntetve, nem volt cégvezetési tapasztalata, s alig egy héttel kinevezése előtt ismerte meg Tarsolyt. Az egyik tisztségért havi 250, a másikért 500 ezer forintos fizetésben állapodtak meg. Az eljárásban mindkét vádlott mindvégig tagadta, hogy színlelt megállapodásról, stróman kinevezéséről lenne szó.

Néhány nap után visszaállították ugyan az eredeti állapotot a cégvezetésben, ennek ellenére két évvel később, Tarsoly Csaba szabadlábra helyezése után megindult az eljárás közokirat-hamisítás gyanúja miatt. A hatóságok szerint a cégbírósági kérelmek és bejegyzések valódiak voltak ugyan, ám az okirat tartalmilag hamis volt.

A vád szerint teljesen abszurd és életszerűtlen, hogy egy felelős cégvezető átengedi a teljes összeomlás előtt álló cég irányítását egy számára ismeretlen személynek, hogy kezelje a kialakult válságot, anélkül, hogy igyekezne meggyőződni az alkalmasságáról, s tette mindezt csupán azért, mert tartott attól, hogy rács mögé kerül.

O. Bélát visszaesőként egy év börtönre ítélték két évre felfüggesztve, Tarsoly Csabát pedig 250 óra közmunkára. Az ügyész fellebbezett, hogy Tarsoly Csaba felfüggesztett, O. pedig végrehajtandó börtönt kapjon.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×