Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Nyitókép: Unsplash.com

Döntés született az olasz maffiát támogató magyar ügyvédnő ügyében

A Fővárosi Törvényszék csütörtökön elrendelte annak a budapesti ügyvédnőnek az átadási letartóztatását és átadását, aki ellen az olasz hatóság bocsátott ki európai elfogatóparancsot – közölte a bíróság.

A törvényszék a közleményében azt írta, hogy a magyar állampolgárságú, ügyvédként dolgozó ügyvédnő ellen a catanzarói bíróság bocsátotta ki az elfogatóparancsot bűnszervezetben való részvétel, csalással kapcsolatos bűncselekmények, valamint bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása miatt.

A nő a társaival együttműködve – akik a 'Ndrangheta szövetség tagjai – Olaszországban és külföldön is tevékenykedő bűnszervezetet alkottak. Ügyvédi státuszát kihasználva, bűntársaival formálisan vezette a budapesti ügyvédi irodájára bejegyzett és ott működtetett magyarországi cégeket, azokat azonban valójában a bűnbanda vezetője működtette és teljes körűen ellenőrzése alatt tartotta, illegális vagyonátruházás, pénzmosás, bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosására használta – írta a törvényszék.

A közlemény szerint az ügyvédnő 2023. január 26-a óta ideiglenes átadási letartóztatásban volt, átadási letartóztatását és átadását a Fővárosi Törvényszék csütörtökön rendelte el, azonban

az átadás végrehajtását legfeljebb 2024. augusztus 10-ig elhalasztotta.

Az elhalasztás indokoltságát a bíróság háromhavonta – a nő ellen a Fővárosi Törvényszéken folyamatban lévő másik büntetőeljárás idejére – felülvizsgálja.

A törvényszék a végzésében megállapította, hogy „a terhelt vonatkozásában alkalmazni kell a specialitás elvét, amely szerint vele szemben az olasz igazságügyi hatóság az elfogatóparancsban szereplő bűncselekményeken kívül nem indíthat és nem is folytathat egyéb büntetőeljárást”.

A végzést az ügyészség képviselője tudomásul vette, míg a nő és védője fellebbezést jelentett be az ellen, így az eljárás a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik – közölte a bíróság.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×