Gál Erika tanácsvezető bíró hangsúlyozta: a vádlott az emberölés bűntettét elkövette, elmeállapota azonban képtelenné teszi arra, hogy felismerje cselekményének következményeit, ami büntethetőséget kizáró ok.

A vádirat szerint az ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló vádlott kóros elmeállapotú, ezért nem beszámítható, és tartani kell attól, hogy a jövőben is erőszakos cselekményt követ el.

A férfi szülei tanyáján élt, földművesként dolgozott. Vadászfegyverrel rendelkezett, legutóbb 2013 októberében vett részt ezzel kapcsolatos egészségügyi vizsgálaton, amelyen megfelelt. Állapota 2010-ben rosszabbodott, ezután magánorvoshoz járt gyógykezelésre. Anyja 2013-ban jelezte a kezelőorvosnak, hogy fia állapota tovább rosszabbodott. A férfi ezután elköltözött édesanyjától, aki értesítette a kezelőorvost arról, hogy fia kezelése, a gyógyszerek szedése bizonytalanná vált.

A vádlott 2014 nyarán, a cselekménye elkövetése előtti napokban töltött fegyverrel járkált és azzal aludt. Július 20-án megjelent 76 éves nagyanyja tanyáján, hogy meglocsolja a növényeket. Bezárkózott a főépületbe, mert azt hitte, hogy ismeretlenek ártani akarnak neki, ezután elővette mindhárom lőfegyverét, és agyonlőtt két kutyát meg két macskát.

Az asszony egy helyiségbe húzódott, és telefonált a vádlott apjának, hogy segítsen rajta. A vádlott azonban rátalált, és nyolc-tíz méterről kétszer meglőtte, amikor pedig nagyanyja a földre esett, még két célzott lövést adott le rá. A sértett azonnal meghalt. Ezután a férfi felhívta a 112-es segélyhívót és bejelentette tettét.

Az öngyilkosságra készülő vádlottat végül a Terrorelhárítási Központ munkatársai tették ártalmatlanná két célzott lövéssel, ezután kórházba vitték, ahol megműtötték.

Az ítéletet az ügyész és a vádlott is tudomásul vette, így azonnal jogerőre emelkedett.