A tárgyalás az elsőfokú ítélet ismertetésével kezdődött: a Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztus 6-án tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot, Csontos István pedig 13 év fegyházat kapott.

Mint elhangzott, a vádlottak fellebbeztek, részben hatályon kívül helyezés, részben felmentés és enyhítés érdekében.

Az ügyészség a negyedrendű vádlott esetében súlyosítást indítványozott, mert álláspontja szerint Csontos Istvánnak a katonai elhárítás egykori ügynökeként lett volna lehetősége gyilkosságokat megakadályozni, ha tájékoztatja a hatóságokat az általa korábban megfigyelt társaságról.

Az ügyészség szerint - mint a tárgyaláson elhangzott - az elsőfokú bíróság nem követett el olyan eljárási szabálysértést, amelyet utóbb ne orvosolt volna. Álláspontjuk szerint a bíróság széleskörű bizonyítás eredményeképpen túlnyomó részben megalapozott tényállást állapított meg, nagyfokú precizitással tett eleget az indokolási kötelezettségének, csak kisebb korrekciókat tartanak szükségesnek.

Az ügyészségi álláspont elhangzása után az első tárgyalási nap egészében az elsőrendű vádlott védőjének három - együttesen több mint kétszáz oldalt kitevő - beadványának ismertetésével telt.

Bérdi Zsolt egyebek mellett kifogásolta a szerinte követhetetlen bizonyítási eljárást, egyes esetekben a tanúkihallgatások módját, azt, hogy elmaradtak szembesítések és kioktatások, és hogy az elsőfokú bírósági eljárás során egyes esetekben nem történtek meg szakértői kirendelések, nem döntöttek indítványokról, valamint a többi között a tárgyalási jegyzőkönyvek hiányosságaira is felhívta a figyelmet.

Az ügyvéd kitért arra is, szerinte elfogadhatatlan, hogy az első fokon eljáró bírói tanács elnöke a negyedrendű vádlottat aktívabb részvételre sarkallta, volt, hogy a szünetben tanácsot adott Csontos Istvánnak.

A védő szerint az eljáró bírói tanács elnöke lényegében egyedüliként hallgatta ki a tanúkat, miközben csak esetenként kaptak szót az arra jogosultak. Ez az eljárás véleménye szerint nem felel meg a vád és a ítélkezés elkülönülésére vonatkozó törvényi előírásnak. Szerinte a védelem elvesztette azt a törvényileg garantált lehetőségét, hogy a kihallgatásokat a saját szempontjainak megfelelően építse fel.

A beadvány szerint Csontos István számos valótlan információt adott az eljárás során, és ezeket a bíróság mégis elfogadta.

Bérdi Zsolt szerint volt olyan eset, hogy megsértettek a szemle szabályait, és ezek miatt nem látni garanciát arra: a bűnjeleket valóban úgy és ott találták meg, ahogy azt a hatóságok állították. Nem tartja kizártnak, hogy a bűncselekményeknél használt fegyverek akár a hatóság közreműködésével kerülhettek arra helyre, ami a leginkább kompromittáló a vádlottakra nézve - hangzott el a beadvány ismertetésében.

Az ügyvéd az egyes tényállásokkal kapcsolatban is kifejtette álláspontját, ezek során többször szakértői véleményeket, bűnjelkezeléseket, valamint szerinte jogsértő házkutatásokat kifogásolt. Mindezek alapján szerinte vannak bizonyítékok, amelyeknek a hitelessége megkérdőjelezhető.

A többi vádlott védője további beadvánnyal nem élt.

A másodfokon eljáró bírói tanács az iratismertetésre vonatkozó védői kérelmeket és a bizonyítási indítványok többségét végzésében elutasította. Két indítványnak azonban helyt adott: az egyik egy videofelvétel megtekintésére, a másik a besenyszögi rablással kapcsolatos nyomozati iratok beszerzésére irányult.

Az ügyész a tárgyaláson közölte, úgy értesült, hogy a büntetőügy koronatanújának számító F.-né Ny. Éva ellen hamis tanúzás miatt folyik nyomozás, és ennek az iratainak a beszerzését indítványozta.

A másodfokú büntetőper a két előbb említett nyomozati dokumentum beszerzése után, az ügyész perbeszédével, majd a védőbeszédekkel, illetve a felszólalásokkal folytatódhat.

Az ügyben várhatóan május 8-án hirdetnek határozatot.

A másodfokú büntetőper első tárgyalási napja nagyfokú sajtóérdeklődés mellett zajlott. A vádlottakra a büntetés-végrehajtás maszkos munkatársai vigyáztak.

Az eljárás adatai szerint Kiss Árpád, a testvére, Kiss István és Pető Zsolt 2008-2009-ben kilenc helyszínen hajtott végre fegyveres támadást romák otthonai ellen. A bűncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyermek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Csontos István a két utolsó támadásban vett részt sofőrként.

A három vádlott terhére rótta a bíróság a besenyszögi fegyverrablást is, ahol a későbbi támadásokhoz szereztek fegyvereket. Ott egy mindeddig ismeretlen ember is közreműködött gépkocsivezetőként, ezért az elsőfokú ítélet kihirdetése után újra nyomozást rendeltek el.

Az elkövetők 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán hajtottak végre támadásokat. A kislétai és a tiszalöki bűncselekménynek egy-egy, a nagycsécsinek és a tatárszentgyörgyinek két-két halálos áldozata volt.