Az MSZP-s politikus azt mondta, "a projekt politikai gellert kapott", ez pedig megakadályozta, hogy megvalósuljon a beruházás, amely Magyarországnak hosszú időn át jelentős adóbevételeket, a régióban pedig új munkahelyeket és élénkülő idegenforgalmat biztosított volna.

Hangsúlyozta: a sukorói telekcsereügylet nem volt feltétele a kaszinókoncesszióra kiírt pályázat elnyerésének. A létesítményt a nyertes befektető a régión belül bárhol kialakíthatta volna.

Az egykori tárcavezető - korábbi vallomását megerősítve - kiemelte: személyesen nem tárgyalt a befektetőkkel, és nem készítettek hatástanulmányt a projektre vonatkozóan. "Erre nem is volt szükség, hiszen egy évi fix 900 millió forintos koncessziós bevételt garantáló beruházás hasznosságának megállapításához nem kell magas iskolai végzettség" - fogalmazott.

Ugyanakkor jelezte: a befektetői csoport jogi képviselőjével a beruházás előkészítése során találkozott. Veres János szerint az ügyvéd ekkor részletes írásos dokumentációban ismertette a fejlesztés paramétereit és várható hatásait, amelyet később a minisztérium szakmai sztenderdek alapján ellenőrzött is.

"Mindazonáltal ez egy volt a 128 ügy közül, mely semmiféle extra elbánást nem igényelt" - állította Veres János. Kifejtette: az időközben megismert információk birtokában is körültekintőnek és szabályosnak ítéli kollégáinak - így az elsőrendű vádlott Tátrai Miklósnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatójának és a harmadrendű vádlott Markó Andreának, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárának - a koncessziós pályázat előkészítése, illetve kiírása során végzett munkáját.

A tárgyaláson a másodrendű vádlott Császy Zsoltnak, az MNV volt értékesítési igazgatójának ügyvédje arra kérte az ügyészt és a bíróságot: a bizonyítási eljárás során eddig elhangzottak alapján fontolják meg a vádak ejtésének lehetőségét. A bírói tanács vezetője közölte, erre a törvényszéknek nincs jogi felhatalmazása.

A tárgyalás végén Sólyomváriné Csendes Mária bíró kihirdette: a beidézett tanú, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere, Oszkó Péter igazolt távolmaradása miatt a pénteki tárgyalás elmarad. A bizonyítási eljárás újabb tanúk meghallgatásával október 11-én folytatódik.

A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja az elsőrendű vádlott Tátrai Miklóst, a másodrendű vádlott Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját, a harmadrendű vádlott Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és a negyedrendű vádlott F. Zsolt értékbecslőt. Császy Zsoltot és F. Zsoltot mint bűnsegédet vádolják ezzel a cselekménnyel. V. Bálint ügyvéd, ötödrendű vádlott ellen kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette a vád. A másodrendű és a negyedrendű vádlottat magánokirat-hamisítással is vádolják.

Az ügy lényege, hogy az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött - egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő - telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek nyilvánította a szerződést, kimondva, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.