Az 1992-ben született jó tanuló, több tanulmányi versenyen is induló, büntetlen előéletű vádlott 2007 decemberétől járt együtt nála egy évvel fiatalabb osztálytársnőjével, a későbbi sértettel. A lány számára azonban egyre terhesebbé vált a mindenkire féltékeny vádlott őt kisajátítani, a barátaitól elvonni igyekvő és a testi kapcsolatot is sürgető szerelme, ezért 2008 májusában szakított vele.

A lány 2008 októberében újra összejött korábbi barátjával, de a fiú túlzott szerelme nem változott, és ez fokozatosan ismét terhessé vélt a sértett számára, aki ezután érdeklődni kezdett egy másik fiú iránt.

A sértett 2009 májusában elmondta új barátjának: találkozni fog a vádlottal, és közi vele, hogy szakítani akar. A vádlott pedig arra kérte apját, hogy kettesben beszélhessen majd a lánnyal a lakásukban.

Május 11-én tanítás után a fiatalok felmentek a fiú lakására, ahol a sértett közölte, hogy befejezettnek tekinti a kapcsolatukat. A folytatásában reménykedő fiú ideges lett, fel-alá járkált a szobában, majd az elhúzódó szóváltás közben kiment a konyhába, és magához vett egy konyhakést. A szobába visszamenve rátámadt a kanapén ülő, nála húsz centivel alacsonyabb és húsz kilóval könnyebb lányra. A lány előbb ellenállt, védekezni próbált, de elvesztette eszméletét, és öt perccel a támadás kezdete után meghalt.

A fiú a holttestet egy törülközővel és egy ágyterítővel takarta le, megmosakodott, tiszta pólót vett, megivott pár korty alkoholt, majd amikor édesanyja hazaért, megpuszilta őt, és elszaladt otthonról. A holttestet felfedező asszony értesítette a hatóságokat. A fiú a városban kóborolt, aztán föladta magát a rendőrségen.

A táblabíróság különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat, és ezért jogerősen tizenegy év, fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta.